Értékítélet

Amikor a múzsa csókot ad,
feledem majdminden „dógomat”.
A téma olykor nagy, árkot ás,
mélyére süllyeszt az alkotás.

Azt veszem zokon, ha rám szólnak,
mert néha éle van a szónak!
Megvág, mint jól kifent borotva,
s kiszállok csendesen morogva.

Nem bírom felfogni, hogy miért
pont engem küldenek krumpliért,
tűzifát én hozzak, soha más,
de profán munka ez! Szopatás!

A költő alkata mimóza,
s az anyós nem egy bölcs Spinóza!
Nem vitás, jól hangzó szép tétel,
amikor imígyen értékel:

– Ébresztő! Mozdulj, te mihaszna!
Én fussak a boltba, piacra?
Nagy lesz ám hobbidnak az ára,
sérvet kapsz, vedd inkább lazára!

2015. dec. 21.