Én nem

Gyermekem kihordtam épen,
vágyaim vetéltem el mind!
Combom átkarolja vérem,
s büszkeségem álmokért int.

Mégsem indulok feléjük...
bármi szépet adna létem,
fojtanám magam beléjük,
tomboló vihar hevében!

Mondtam, élni nem vagyok jó!
Gyávaságra szült egy asszony,
tudni vélte , nincs olyan szó,
földön engem itt marasszon.

Szemben állni lét-tükörrel?
Én bizony sosem szeretnék,
törd be arcom úgy ököllel,
lélegezni elfelednék!