Emlékek
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2013, április 22 - 15:00
Tavaszi fuvallat emlékeket sodor,
minden kósza gondolat nálad vesztegel.
Néma vallomások, vérforraló csókok,
reszkető gyönyörök múltja, te vagy nekem.
Vágyzuhatagot vonz, mézédes illatod,
ifjú holdvilág fényénél ölelnélek.
Bánatom partján szomorúan ballagok,
ábrándos álmom folyton hozzád vezérel.
E tengernyi kín, miért utánam lohol?
Ne tépd ki lelkemből szerelmed lámpását!
Nélküle sötét honol s tátong a pokol.
Balsorsom oltárán, csak én imádkozom,
magányba süppedve, keserű éjeken,
de titkon vigyázok rád s szívem kitárom.
Hozzászólások
hzsike
2013, április 22 - 17:14
Permalink
Szépen fogalmaztad meg az
Szépen fogalmaztad meg az emlékeidet, kedves Dyona. Szeretettel olvastam:Zsike:)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, április 22 - 18:47
Permalink
Kedves Zsike! Köszönöm, hogy
Kedves Zsike!
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel Dyona
M. Karácsonyi Bea
2013, április 23 - 18:41
Permalink
Szép gondolatok.
Szép gondolatok.
Nagygyörgy Erzsébet
2013, április 23 - 19:22
Permalink
Kedves Sea Miller! Örömmel
Kedves Sea Miller!
Örömmel tölt el, hogy olvastad.
Szeretettel Dyona