Égi dajka

 
Égi dajka
 
Tűzszemét a nap lehunyta csendben,
a kormos ég szakálla föld szagú.
Halk rigódal otthonára reppen
imádkozón az esti mélabú.
 
Megkopott kabátja mint az álom,
a holdra varrva sárga látomás.
Égi dajka két kezével átfon,
a csillagokra száll a hallgatás.
 
Elhaló neszek között a fények,
az út porában járva botlanak.
Otthonát is elveszíti végleg,
ha újra rőt parázzsal ég a nap.

 

 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű, időmértékes versedet, szeretettel olvastam, kedves Laci. :) Gratulálok!

Kicsit ráncba szedtem a formát, remélem nem haragszol.

Zsike :)

 

titus56 képe

Nagyon köszönöm látogatásodat kedves Zsike!

 

titus56

 

ui: nem tudom miért húzódtak szét az utolsó sorok, és köszönöm a helyrepofozást.

Haász Irén képe

Csudaszép! Gratulálok!

titus56 képe

Nagyon köszönöm.

 

titus56

hubart képe

Érdekes megoldás, hogy egyik sor emelkedő, másik pedig ereszkedő. A tartalom is szép, hangulatos. 

Üdv: Feri

titus56 képe

Nagyon köszönöm Feri!

 

Valójában kisérletezgető kedvem eredménye.

 

titus56

Bieber Mária képe

Igen, Feri hozzászólását erősítem én is: érdekes megoldás az ereszkedő és emelkedő verssorok szabályos váltakozása. Tartalmilag hangulatos.

 

Bieber Mária

(Hespera)

titus56 képe

Kedves Mária!

 

Mint Ferinek is jeleztem, egy kisérlet eredményét olvashattad, néha játszadozom a lehetőségekkel. Köszönöm.

 

titus56

Csilla képe

Szép, a címe is remek. Nekem a páratlan sorok kicsit halkabbnak tűnnek, a párosak pedig kicsit hangosabbnak. :) Gratulálok a vershez! 

titus56 képe

Csilla drága!

 

Fogalmam sincs, valójában verstanilag ésszerű-e a megoldás, de mint észrevehetted, a halkabb, hangosabb hatás talán abból adódik, hogy ötös trocheust, ötös jambus követ. Vagy uttörő megoldás, vagy egy elvetélt próbálkozás.

 

Ölelgetlek, és köszönöm.

 

titus56