Didergető

Didergető
 
Kihűlt harangok nyelvén hangtalan
alszik a csend, baljós, bátortalan
halomba gyűlnek fenn a fellegek,
tócsák szívén a gyöngy fortyog, pezseg.
 
Tükrére csap a reppenő madár,
árnyékot vet a hajlongó fűszál,
hideg szelekből fodrokat farag,
ajkamra hűlnek mind a szép szavak,
 
az ösvényen még léptedet lesem,
halk, koppanó cipődtől félelem
tolakszik üres karjaim közé,
vakult napot csal árnyékod fölé.
 
Didergető a visszhang nélküled,
üresen kongó, fájó szédület,
kihűlt harangok nyelvén hangtalan
lenyugvó csendbe bezárom magam.

Hozzászólások

Csilla képe

Szomorúan szép, megihletett. Írtam rá hirtelenjében egy Kikelt szavak-at. :) 

 

titus56 képe

Örülök, és nagyon köszönöm Csilla. Valójában dalszövegnek íródott.

Szepesi Zsuzsanna képe

Szépek a képeid! Gratulálok!

Szepesi Zsuzsanna

titus56 képe

Nagyon köszönöm.

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Élő képekkel, nekem tetszett.

Erzsike

titus56 képe

Örülök, hogy "benéztél" hozzám, köszönöm.

Bieber Mária képe

Szép, szomorú vers, megérintő képekkel. Gratulálok, kedves Titus!

 

Bieber Mária

(Hespera)

titus56 képe

Nagyon köszönöm.