Csillagtalan éjszakában

Beküldte lnpeters - 2016, január 20 - 22:49

Csillagtalan éjszakában

Búsan lamentál a Hold,

Mindig úgy tűnik,

Az Élet

Ilyen nehéz sose volt.

 

A Múlt vagy Jövő – kibicel,

Tenni, élni képtelen,

A legkevésbé szeretett

Idő mégis – a Jelen.

 

Csillagtalan vak jelenben

Toporog a Pillanat,

A Jövő folyton elillan,

A Múlt a miénk marad.

 

Csillagtalan éjszakában

Remény füstje szétterül,

Rosszabb az elvtelen alku,

Mint helytállni egyedül.

 

Csillagtalan éjszakában

Bármilyen sötét lehet,

Amíg élünk, adhat elég

Fényt a lelkiismeret.

Hozzászólások

Becca

2016, január 21 - 11:59

Toporog a Pillanat,

A Jövő folyton elillan,

A Múlt a miénk marad.

 

Pontosan így van.

 

hubart képe

hubart

2016, január 21 - 13:00

Nagyszerű gondolatok, Laci! 

hzsike képe

hzsike

2016, január 21 - 16:33

Remek gondolatok. Elmerültem ebben a csillagtalan éjszakában, ahol azért a "lelkiismeret" utat mutathat.

Szeretettel voltam itt.

Zsike :)

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, január 21 - 20:10

Bölcs soraid elgondolkodásra késztettek. Üdv. Éva

lnpeters képe

lnpeters

2016, január 21 - 21:01

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Bieber Mária képe

Bieber Mária

2016, január 21 - 22:07

"Csillagtalan éjszakában

Bármilyen sötét lehet,

Amíg élünk, adhat elég

Fényt a lelkiismeret"

Nagyon találó sorok, igazak és bátorítóak is. Gratulálok.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Csilla

2016, január 21 - 22:09

Remek, mint mindig!

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2016, február 5 - 15:29

Kedves Laci!

Szép vers, köszönöm.

Erzsike

lnpeters képe

lnpeters

2016, február 5 - 18:39

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)