Csikorog az alkonyat

Csikorog az alkonyat

Fagy morog az égre,

A közelgő hosszú vén tél

Küldte követségbe.

—–

Köd emeli jogarát,

Hajnal szürke bátyja,

Haloványan fénylik a Hold

Ezüstös kabátja.

——-

Elterül az éjszaka,

Mint kivénhedt sellő;

Sereget gyűjt alattomban

Holnapra a felhő.

——

Csikorog az alkonyat,

Múlt és jelen válnak;

Most adják át a világot

Jövőnek, halálnak.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Ez egy remek vers!

hubart képe

Szépek a megszemélyesítések, jó a ritmus, jók a rímek. A végkicsengés pesszimista, no de a november ezt teszi velünk. 

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)