Csendes csodára várva

Szűz-fehér falakon

ólomszürke rajzok,

rettegés - a "mester"

néma csendben alkot.

Várószobaszékek -

egymást átölelik,

rajta ülők terhét

órákig viselik.

Holnapot temető

pergament ‘bőr arcok,

a száj szegletében

rémület húz karcot.

Fekete szemgödrök,

régen elsírt könnyek,

félelem és halál -

barátságot kötnek.

Parókák alá bújt

pelyhedző hajszálak,

jövőt megteremtő

gondolatra várnak.

Lomha nyikorgással

kinyílik az ajtó:

Kemoterápia:

Bánatot sóhajtó.