Csúcsforgalomban...

Az autópálya leállósávjába költöztek a Párkák.

 Gombolyítanak  életfonalat, olykor csattogtatnak,

s az  elszakad...Traffipaxukat üzemzavarosra

hajtják, a fénysebességgel közlekedő  önjelölt

angyalok. Az idő, eközben cammogva andalog.

Ó, a Párkák! Ma szomorúak. Nem öröm lelküknek a

szakadozó gombolyag...abszurd ez a helyzet,

ha néven sem neveznek az égiek, mert nem te kellesz

és az ostoba véletlenek merő banalitásból összeterelik

az eseményeket egy szálként.. .Ki érti már, miért a szándék,

ha ama bizonyos ladikon, csak az oda útra szól a jegy- ajándék?

Vörösbe mélyültek a szemgödrök. Könnyeket

már rég nem rejtenek. Fáj ez azért, a némán sóhajtozó

ajkak néha bizony megremegnek...Szeretni sem szabad.

Egy párka, legyen szenvtelen. Ne fájjon a lelke.

S a reggeli csúcsforgalomban a gombolyított

fonalak csak úgy szakadnak. Percről- percre...