Búcsú

Szép ruhájából, mi megmaradt
reggel csendesen levetette,
itt áll most tépetten, kifosztva,
s fázósan megremeg a teste.

Ázottan kémleli rongyait,
alant a sok viseltes darab,
díszeit már görgeti a szél,
bőrén barázdát szántott a nap.

Álmát mégis féltve őrzi még,
nyár emléke olykor rátalál,
jajongva bár, felkacag kicsit,
de érzi: vár rá a fagyhalál.

Elmúlni készülsz most - látom én -
de legszebb így is te vagy nekem;
őrizem az álmaid tovább,
akácerdő - halott kedvesem.

CsatolmányMéret
Kép ikon alkonyat.jpg120.78 KB

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szívbemarkolóan gyönyörű.

Valóban gyönyörű.

Ölellek.

Hűű most új plafont állítottál fel nekem a Hámori tavas versek után... nagyon ott vannak az ütemhangsúlyai. Gartulálok!

Nem mondod, hogy ez is Miskolc? Haza kell mennem :)


de én azt nem olvastam :) csak ezt :)


A vers nagyon jó, de bevallom őszintén, nekem ez a kép is sokat javít rajta. Annyira odaillő. Neked szerintem össze kellene fogni egy jó természetfotóssal, és közös kiállítást szervezni. Természetfotók, alatta a verseid. El tudom még képzelni, hogy a kiállítás alatt egy kellemes hang szavalja is ezeket. Nagyon hangulatos így együtt.

Hát, én nagyon bénán szavalok, a magaméba meg bele is sülnék. Viszont egyiket, másikat énekelni szoktam. :)

lnpeters képe

Nagyon szép, Ildi! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)