Békülők (sörszonett)

Beküldte hubart - 2017, október 1 - 18:11

Ellenlábasom, a Gyula
sörért velem állt a sorba,
mert tombolt a kánikula.

Cigit kínált, amíg várt ott, 
hullt a hamu, mint a korpa,
elástuk a csatabárdot.

Habzott a sör, szólt az ének,
folyt a tréfa szájba, orrba,
gyakran jártunk a bokorba –
hála a jó árpalének.

Régen elszállt már az agyunk,
meg is jegyezte a Gyula:
Oly pacuha ez a cula,
isa, sör  és chomu vagyunk!

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2017, október 1 - 22:27

Ez egy feje tetejére állított szonett, látom, a végéről olvasva is remek! :-))

 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2017, október 2 - 07:53

Jót mosolyogtam rajta én is. :)

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2017, október 2 - 08:36

 De jó volt...percekig tartó mosolyroham!Köszönettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

hubart

2017, október 2 - 10:36

Kedves Csilla, Zsike, Kata, köszönöm szépen hozzászólásaitokat, Bevallom, eredetileg így szólt a befejező sor: pisa, sör és chomu vagyunk, de ezt túl merésznek találtam, ezért egyszerűsítettem. :) 

lnpeters képe

lnpeters

2017, október 7 - 17:17

Dülöngélő sörszonett. Bájos!

Pete László Miklós (L. N. Peters)