Az ember magában

Az ember magában - oly esendő,

korlátokba botlik az akarat.

Erőt veszít a forrástól távol,

Istenhez fordulva, sikert arat.

Hit egén reménység napja ragyog,

lélekbe éltető fényt sugároz.

Tárul, mi a szemnek láthatatlan,

megnyílnak végtelen távolságok.

Térben, időben falak ledőlnek,

értelmet nyer jelen és jövendő.

Nem céltalan ez a földi élet,

irányt szabott bölcsen a Teremtő.

Az út vége sem tűnik sötétnek,

nem más a végzet - csendes elalvás.

Dereng felette szép Hajnalcsillag,

boldog ébredés öröklét partján.

Schvalm Rózsa

(2015-02-05)