Álkurucok, díszlabancok
Beküldte lnpeters - 2014, június 21 - 21:30
Álkurucok, díszlabancok
Hadakoznak tohonyán,
Helyet keres ez is, az is
A korhadt uborkafán.
—-
Poshadt kis magyar közélet
Bomladozik csendesen,
Nem különb ám az elaggott,
Fonnyadt Európa sem.
—-
Globalizálódó ködben
Kapzsiság agyara rág;
Profitelvű korrupciót
Dédelget ma a világ.
——
Álkurucok, díszlabancok
Üvöltik: vészben a hon;
Hazamentő szájassággal
Növekedik a vagyon.
—–
Sokat elbír ez az ország,
Van temérdek tolvaja,
De a várakozók sora
Mégse apad el soha.
—-
Álkurucok, díszlabancok;
Mint rossz kocsma ricsaja -
Majd csak egyszer megmenekül
A szerencsétlen Haza.
Hozzászólások
lnpeters
2014, június 22 - 13:33
Permalink
Nagy távlatokban. Máképp nem
Nagy távlatokban. Máképp nem lehet élni.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Mysty Kata
2014, június 22 - 21:31
Permalink
Borzong bele a lelkünk,
Borzong bele a lelkünk, rettenet ül ránk..Mit tehetünk!?
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2014, június 23 - 18:47
Permalink
Dolgozunk, Kata. Sose adjuk
Dolgozunk, Kata. Sose adjuk fel, és öregek vagyunk már megalkuvónak.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Della
2014, június 23 - 07:05
Permalink
Sajnos igaz, bár ne lenne
Sajnos igaz, bár ne lenne az!
Gratulálok őszinte, bátor, szókimondó versedhez: Maria
lnpeters
2014, június 23 - 18:41
Permalink
Köszönöm, drága Mária!
Köszönöm, drága Mária!
Pete László Miklós (L. N. Peters)