Alkony

Beküldte titus56 - 2016, március 3 - 10:33
 
Alkony
 
A domb mögött az alkony vére hull,
az erdő homlokára ráborul
haló tüzével küszködőn a nap,
szemébe húzva lángoló kalap.
 
A kerteken sötétség árnya leng,
rőt tűzvarázs még félve feldereng,
bús bokrokon kavargó est oson,
és lassulón ében palástba von.

 

 

 

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2016, március 3 - 13:15

Nagyon szép ez is! :)

Kicsit helyére pofoztam a külalakot.

Szeretettel:Zsike :)

titus56 képe

titus56

2016, március 4 - 10:42

Nagyon köszönöm Zsike!

 

Nem tudom miért jelent meg kétféle alakban, és nem tudtam hová nyúljak. :D

 

köszönöm: titus56

Haász Irén képe

Haász Irén

2016, március 3 - 19:13

Gyönyörű! Líra a javából.

titus56 képe

titus56

2016, március 4 - 10:42

Köszönöm kedves Irén!

 

titus56

hubart képe

hubart

2016, március 4 - 06:53

Ez a néhány lírai sor igen sokat elmond nemcsak az alkonyatról, de a verselőkészségedről is. Gratulálok. 

titus56 képe

titus56

2016, március 4 - 10:43

Köszönöm hubart elismerő szavaid!

 

Ígérem, ahogy időmből telik látogató leszek verseidnél.

 

titus56

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2016, március 4 - 10:06

Kedves László!

Csodaszép ez a vers.

Erzsike 

titus56 képe

titus56

2016, március 4 - 10:44

Örömmel vettem látogatásod, és szívbéli hatalmas köszönetem kedves Erzsike!

 

titus56

Csilla képe

Csilla

2016, március 4 - 12:16

Nagyon szép ez az alkony! :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2016, március 4 - 12:51

 Festői képsor!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"