Ádventi zsolozsma
Beküldte lnpeters - 2015, december 9 - 23:15
Sötét világban meghitt gyertyafény;
Még élni akar bennünk a Remény…
Míg bennünk Ádvent önmagára lelhet,
Addig teremthet Isten Jövőt,
Lelket.
Amíg a Hit profánná nem silányul,
Jelen és jövő minket el nem árul.
Ádventi csend – puha, akár a bársony,
Valahol messze…
Felsejlik
Karácsony.
Hozzászólások
hubart
2015, december 9 - 23:24
Permalink
Meghitt, reménykeltő
Meghitt, reménykeltő gondolatok.
hzsike
2015, december 10 - 11:10
Permalink
Csodaszépen sejlik a
Csodaszépen sejlik a Karácsony, a szeretet, a békesség kívánása a versedben, kedves Laci.
Szeretettel olvastam.
Zsike :)
Becca
2015, december 10 - 16:08
Permalink
Szép, és reményteli...
Szép, és reményteli...
lnpeters
2015, december 12 - 12:45
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)