A széllel üzentél

Elhervadt virágot szorít most kezem,
lelkem rezzen, arcomba fúj a szél.
Nyírfák alatt egy padon üldögélek,
szemem elréved, téged keresgél.

Búsulós, rossz érzésem lassan elkóborol,
foszlik a semmibe, mert nekem üzentél;
A fuvallat azt súgta: Nézd, itt a verőfény,
feledd, hogy meghaltam, mikor te születtél!

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Nagyon egyetemes szép gondolat! Szeretettel olvastalak! Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm!

Szepesi Zsuzsanna képe

Gyönyörű! Köszönöm, hogy olvashattam!

Szepesi Zsuzsanna

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép, szeretettel olvastam

Gratulálok! Rózsa

M. Karácsonyi Bea képe

Szép...

Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat!

barnaby képe

Nagyon szívszorító gondolatokat rejtettél el versedben, szép szavakkal körbefonva virágcsokorként...gratulálok:B:)

Köszönöm!

JOLI:)

Haász Irén képe

Ez tetszett. Szép...