Volt valaha, hajdanában…
Hagymás vér reggel a tálban,
Be ne zabálj, te gyerek…
Hej, a régi jó telek…
(Látunk még ilyet valaha?
Nagy kérdés;
Nő a disznóállomány,
Fogy a sertés…)
——–
Volt valaha hajdanában…
Délben pecsenye a tálban,
Jóllakott felnőtt, s gyerek,
Hej, a régi jó telek…
(Látunk még ilyet valaha?
Nagy kérdés;
Nő a disznóállomány,
Fogy a sertés…)
——
Volt valaha hajdanában…
Este sült hurka a tálban,
A kályhában jó meleg,
Hej, a régi szép telek…
Hozzászólások
Kőszeghy Miklós
2011, december 14 - 07:35
Permalink
Nagyon jó! A hangulata, a
Nagyon jó! A hangulata, a disznós mondanivaló, minden együtt van! Remek!
lnpeters
2011, december 14 - 13:36
Permalink
Köszönöm - nagyon megrohantak
Köszönöm - nagyon megrohantak a kölyökkori emlékek, amikor írtam, közben meg fülemben zúgott a jelen...
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Toma
2011, december 14 - 11:14
Permalink
Újra vidéken érzem magam...
Újra vidéken érzem magam... és közben igaz, a disznóállomány csak nő. Remek odamondós vers is.
lnpeters
2011, december 14 - 13:35
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Zajácz Edina
2011, december 14 - 14:13
Permalink
Az én emlékeim ugyanilyenek,
Az én emlékeim ugyanilyenek, s velük együtt az érzéseim is :)
lnpeters
2011, december 14 - 22:19
Permalink
Szép is volt...
Szép is volt...
Pete László Miklós (L. N. Peters)