A mennyország és a pokol

A mennyország és a pokol
Lét mezején nincsen sehol.

Teremtésnek nem részei.
Isten nem gyűrkőzött neki

Soha ilyen semmiségnek.
Nem ezekben van a Lényeg.

A mennyország és a pokol
Mégis léteznek valahol,

De nem szabványos rendszerben,
Mert a teremtőjük - ember.

Üdvözülés vagy kárhozat
Egyéni lélekben kutat,

Mindegyikből annyiféle,
Ahányan ugranak érte.

A mennyország és a pokol
Egyéni lélekben honol.

Túlvilági éden honba,
Üdülőparadicsomba

Földi ember vágy epedve,
A Földön szert is tesz erre

Néha ideig-óráig,
Néha viszont - mindhalálig.

Túlvilági pokol-honba,
Koncentrációs táborba

Az ember küldi - önmagát,
Ha élni nem képes tovább...

Ítélet emberben honol,
Aki vétkezik, meglakol.

Bennünk létezik valahol
A mennyország és a pokol.