Ötven felett

Ötven felett meghitten fáj a test,

És nyári estén felizzik a lélek,

Köszönöm, hogy élek…

——–

Bambusz szélcsengő a múltról dalol,

S a fáradt jelen dúdol valahol.

——

Álmos Hold felhő-ágyasházba lépne,

A Szerelem az Élet tükörképe.

——–

Ötven felett minden szó fényesebb,

Mindegyik ölelés rejtelmesebb.

———

Az érzés gyengédebb és teljesebb,

Egymásnak élni természetesebb.

———

Az élet hol súlyos, hol mámoros;

Az érintés varázsa százszoros.

———

Sajog a test,

De mosolyog a lélek;

Köszönöm, hogy élek…

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Itt is nagyon szép!

Mysty Kata képe

  Ismerős érzések , s még mi vár!? Folytonos átalakulás...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Megkapó vers!:) Nagyon szép.

Ötven felett (nálam hatvan felett) nem csupán a versforma nem állandó, hanem az emberi állapotunk sem, így igaz. - Üdv.: Józsi

hzsike képe

Bizony, mennyire másképpen lát az ember mindent, már ötven felett! Valahogy, felértékelődnek a dolgok.

Kíváncsi leszek majd, a Hatvan felett c. versedre is, ha megérem. :)

Szeretettel olvastam szép, őszinte hangú versedet, kedves Laci!

Zsike:)

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm! Hatvan felett? Hát... - egyszer talán...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Inpeters!

Nagyon érzékletes vers, tetszett.

Szeretettel Dyona

Haász Irén képe

Ez remek jellemzés: meghitten fáj a test...

És kitűnően összefoglaltad a gyermeknevelésen és munkaproblémákon túli élet gondolkodásának lényegét.

Hiszen "az emberélet útjának felén " túl - már kifelé kell menni...:(

Nagyon szép!:)