Örvény

Ha egyszer a közeledbe érek,
nem ment meg semmi tőled.
Forgunk csak együtt körbe-körbe,
magaddal viszel - mindörökre.
Alattunk kavargó, sötét alagút,
csak Isten a tudója, hova jutunk,
de mindez már nem érdekel,
csak engem szédülten ölelj!