Ó, én gyarló ember

Ó, én gyarló ember

Látom a szálkát más szemében - ó - én gyarló ember,
s gerenda nő az enyémben, miközben ítélkezem!
Magam állította csapdába hányszor besétálok,
s az isteni ítélet mérlegén könnyűvé válok.
Ó, Uram! Szorít ez a béklyó, mit a sors rám szabott,
ha csak vízszintesen látok, önmagam foglya vagyok.
Áraszd rám a hit fényét, hogy tudjak szívemmel látni,
ítélkezés helyett - kegyelmedben békét találni!

Schvalm Rózsa

(2013-08-14)

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Csodálatos sorok Rózsika...Nehéz saját magunkat legyőznünk nagyon!Gratulálok a fohász szép üzenetéhez!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Köszönöm kedves Kata hozzáfűzött véleményed és gratulációd.

Szeretettel: Rózsa

barnaby képe

Gratulálok kedves Rózsa, a Tőled már megszokott, áhítatos gondolatokkal megírt versedhez.Szeretettel olvastalak most is:Barna:)

Schvalm Rózsa képe

Kedves Barna! Örülök, hogy olvastál és köszönöm gratulációd.

Szeretettel: Rózsa

hzsike képe

Milyen igazak is ezek a sorok. Valóban, az embernek olykor magába kell szállnia, hogy észrevegye a gyarlóságait.

Szeretettel  voltam Itt:Zsike:)

Schvalm Rózsa képe

Köszönöm kedves Zsike, hogy olvastad és igaznak találtad soraimat.

Szeretettel: Rózsa

Ez gyönyörű. Szépre és jöre nevel, gratulálok, kedves Rózsa! :)

Schvalm Rózsa képe

Köszönöm kedves Kriszti, nagyon örülök

kedves véleményednek. Szeretettel: Rózsa