Állókép

Szürkén fájnak az egek,

A levegő reszketeg.

—–

A Nap fénye bágyatag,

A horizont hallgatag.

—-

Lomha sötét tónusok

Basszus árnyéka susog.

—-

Az öreg Föld élveteg,

Élvezi az éveket.

Rossz vehemens tegnapok

Halvány árnyéka nyafog.

—-

A szél vad imát rebeg,

Dúdolják a fellegek.

—–

Ég a Földdel szembesül,

Egész világ megfeszül.

—–

Szürkén fájnak az egek,

Nyári szkepszis szemereg.

—-

A Mindenség tarka rét,

Virágot keres a Lét.

—–

A kertben Isten kaszál,

Marokszedő a halál.

—–

Az Öröklét nagy fatál,

Isten Időt kalapál.

—–

Szürkén fájnak az egek,

Satnya Jelen didereg.

—-

Idő szája nyikorog,

Távolban vihar morog.

—-

Mozdulatlan vágy pereg,

Kín a Létre hempereg.

—-

Hatszáz felleg-emelet

Trónol a világ felett.

—–

Borús fogheggyel köszön,

Mint hallgatag vízözön.

—-

Csendesen állnak a fák,

Erőlködik sok virág.

——

Határtalan szürkeség

Mögött lappang szürke vég.

—–

Odafent a szürke ég,

Idelent a szürkeség.

—-

A feszültség körbejár,

A halál mákot darál.

—-

Bennünk még a Lélek ég,

Irigyen néz le az ég.

Hozzászólások

hzsike képe

Csendes hallgatás van bennem a versed olvasása után. Van min elgondolkodni azt hiszem. Sokatmondó, gondos vers,  csodálatos metaforákkal. A visszatérő refrénsorok még inkább erősítik a benyomást, a mondanivalót.

Szeretettel gratulálok, kedves Laci!

Zsike:)

Mysty Kata képe

Szürkeség ködéből tündöklőbb az ég...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Talán szép és élvezhető is lehetne. De!
Rögtön az első sorról az a kérdésem, miért a többes szám az ég esetében?
"Ég a Földdel szembesül"  ha már több van belőle, itt melyik?
"reszketeg", "bágyatag", "élveteg", ezeket így erőltetettnek érzem, de ízlések és pofonok...
A felesleges szó ismétlések átgondolásával lehet, rövidebb lenne a vers, de igényesebb.
(árnyéka, Isten, lét, létre, szürke, felleg, ég...)

"A szél vad imát rebeg," Ez a sor nagyon tetszett!

 

 

 

 

hubart képe

Az ég - egek kettős megnevezése a mennyboltnak a nyelvünk sajátossága, természetes nyelvi örökség, amit ma is szívesen és természetesen használunk. A többes szám talán a kozmosz végtelenségére következtet  -  a mitológia és egyes vallási tanok szerint a mennybolt több rétegű (erre utal pl a szférák kifejezés is). Más elképzelés szerint a magasztos jelentéstartalom miatt a többes szám, akár a királyi többes esetén (mi, Ferenc József, Magyarország királya). A nyelvi gyakorlatban mind az egyes, mind a többes szám él. Előbbit nem kell bizonygatnom, utóbbira néhány közismert példa: Ó, Egek! (szólás-mondás, csodálkozó felkiáltás), Egek ura (könyv- és filmcím), Egek királynéja (templom).

A reszketeg, bágyatag, élveteg kifejezések szintén élő szavaink, mindegyikük önálló jelentéssel, nem is igazán helyettesíthető egyik sem azonos értelmű szinonímával. 

Az isméltlés egy versben lehet tudatos költői eszköz, ami a nyomatékosítást szolgálja. 

Ja, és a szóismétlés egybeírandó! 

Köszönöm kimerítő válaszod Hubart.
Az "egek" szónál természetesen nem a szó létezését kifogásoltam, és abban a magasságban ahol Te is vagy itt, ezt biztosan tudod.
A szóismétlés (köszönöm a helyesírási észrevételt, jogos és megjegyzem)  valóban lehet költői eszköz, de ebben a versben csak hosszabb lett tőle a vers.
Ami még különös, hogy miért Te szeretnéd megmagyarázni azt, amit nem Te írtál?
Hozzászólásom, nem neked szólt, de figyelmed megtisztelő.

M. Karácsonyi Bea képe

Szójáték, metaforák, képek, hangok, érzések. Szép vers.Gratulálok!

hubart képe

Kedves Laci, versed híven fejezi ki azt a vihar előtti csendet, megkövesedett statikus állapotot, amelybe a változást, a derűt váró lélek belefásult. A megszemélyesítések, metaforák élők és eredetiek, feszültséggel telítettek. Gazdag szókincsed bizonyítéka néhány igen ritkán használt nyelvi gyöngyszem (bágyatag, szemereg). A "Lomha sötét tónusok / Basszus árnyéka susog." igen szép szinesztézia. Nagyszerű vers, gratulálok!