Tűznek festelek
Beküldte Zajácz Edina - 2017, május 24 - 15:59
Te maradtál minden mondanivalóm,
felkészülök naponta a múlásra,
nem félek végigmenni a folyosón,
téged festelek fénylő kapujára.
Rád omlik hajam, gyönge árvalányhaj,
bennem a remény harangjai zúgnak.
Az idő ostromol, az álnok tolvaj,
míg halk lüktetései elmorzsolnak.
Így is szeretlek rezzenéstelenül,
kivirágzott már létem kavicságya,
levehetetlen vonásaimra ül
a hazatérés meghúzódó vágya.
Csordultig teltem veled, s még akarlak,
halhatatlansága vagy a hiánynak.
Hozzászólások
Csilla
2017, május 24 - 16:01
Permalink
Kedves Edina!
Kedves Edina!
Szerkesztőtársaim nevében is gratulálok versedhez és a Parnasszusra kerüléséhez!
Szeretettel,
Csilla
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lnpeters
2017, május 24 - 16:33
Permalink
Szeretettel gratulálok ehhez
Szeretettel gratulálok ehhez a remek vershez!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Mysty Kata
2017, május 24 - 21:37
Permalink
Igényes , fimon lírádban
Igényes , fimon lírádban gyönyörködhettem..Gratulálok szeretettel!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2017, május 24 - 21:57
Permalink
Kedves Edina!
Kedves Edina!
Gratulálok a versedhez.
Erzsike