Harcsavadász
Napkorong útjának alkonyszakát járja,
A vadász elindul napesti útjára.
Folyópartra érve rögvest megkönnyebbül,
Kedvenc helye a spicc, rajta senki nem ül.
Kövezésen lassan a lépteit lopja,
Halakat zajával nehogy elriassza.
Sarkantyúnak végét miután elérte,
Hátizsák a földre, kis pihenés kéne.
Elkezd eggyé válni a köröttes csenddel,
Vizet kémlel hosszan fürkésző szemével.
Készségét szereli gondosan, precízen,
Ha eljön az idő, rendjén legyen minden.
Szikrázó égitest lehalkítva fényén,
Méltósággal ül a látóhatár szélén.
Semmiből hírtelen felkél a víztükör,
Apró ezer élet pikkelye tündököl.
Első éhenkórász mint gyors torpedó jön:
Ezüstszínű balin, a ragadozó őn.
Vadász az eseményt csendesen szemléli,
Örül, hogy a rabló oly gyakran elvéti.
Horizontnak fénye szép lassan elszunnyad,
Hangos víztükörre mély csend ül újólag.
Érkezik az idő, készség előkerül,
Halk suhogás után kis csali elmerül.
Felerősödik a rohanó víz hangja,
Orsó mormolását csobogásba fojtja.
Monoton pergetést kaffantás kíséri,
Megjött a süllő is, vacsoráját kéri.
Homályosan látja, pedig nagyon figyel:
Spriccel a halacska alant pár centivel.
Ez jó jel, tálalva a fennkölt vacsora,
Reméli, bajszosnak korog már a gyomra.
Süket sötétségbe rekedt néma percek,
Felkél a vén Hold is, zsinór kúszva perceg.
Pár méterre tőle örvény a mély vízen,
Botja kézben hajlik, mint ajzott íj zizzen.
Halkan tesz megjegyzést: „Vendégem van végre!”
Adrenalin közben maximum a vérben.
Kapás van, nem várni, be kell vágni ismét,
Kétes egy küzdelem kezdődik el tüstént.
Karikában a bot, felvisít orsója,
Könnyedén itt bizony nem lészen trófea.
Mormolja: ”Istenem, add, hogy enyém legyen,
Drága jó Istenem, engedd, hogy kivegyem!”
Harca hosszadalmas, végtelen az erő,
Mire bajszos feje nagy sokára feljő.
Izmai ernyednek, majd megadja magát,
A vadász ekkor már felhagyja a fohászt.
Harcosként tiszteleg és föveget emel,
Áldozat fejére érzőn csókot lehel.
Csatát nyert isméten, már a sokadikat,
Látni: nem most kezdte, nagy a tapasztalat.
Harci hőtől lehűl, halnak neve kerül,
Megtér otthonába, s álomra szenderül.
Hozzászólások
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, november 28 - 13:45
Permalink
Gratulálok. Vassné Szabó
Gratulálok.
Vassné Szabó Ágota
gufi
2011, november 29 - 12:50
Permalink
Ágota Kedves! Köszönöm
Ágota Kedves!
Köszönöm szépen.
üdv:gufi