Epigrammák

Kazinczyhoz

Hogyha a lelked rejtve lenézne e honra, titokban
   hallva a szót, a magyart, elmenekülne legott.

Kölcseyhez

Tűr a magyar még, mert a "magot": HAZA, jól belezártad
   itthoni földbe. De most nem tudom, élhet-e még?

Radnótihoz

Elvtelen álom-időkben, a múlt derekán, hova tűntél?
   Sorsod a bús magyar ég fényesen írja tovább.

József Attilához

Hogyha sietsz, utoléred az álmod fenn az egekben.
   Mert idelent "haza" nincs. S álom a hű proletár.

Áprily Lajoshoz

Jambusa fürge diáknak azért nincs, mert az időt mér-
   téktelenűl tekerő bölcs kelet elveszi már.