A szavakhoz
Beküldte admin - 2013, április 20 - 15:10
Ó, szép magyar szavak!
Ti vagytok örök támaszom.
Sorsom hullámzó ritmusát veletek táncolom
örömbe, bánatba, sóhajba, zokogásba,
lágy vagy kemény hangok vonagló ritmusára
- az életet a halába
veletek vonszolom.
Ó, ti bölcs, hű szavak!
Hol vagytok, mikor válaszom
gödörben fetrengve, küzdve-keresve kutatom?
Zokogva reményből cinikus kacagásba,
még vágynék egy ölelő, halk melódiára,
most végletek torz arcába
simítom mosolyom.
Áldott magyar szavak!
Lelkem reátok hangolom,
s elfojtott könnyekbe fúlva mondatba morzsolom
(gyöngyökbe görbülő, tündöklő ragyogásba),
mit várnék egy megoldhatatlan megoldásra:
Temessetek boldogságba!
Igen... ezt akarom.
Hozzászólások
pilla
2014, január 22 - 00:04
Permalink
Szia! Van, amikor nem tudok
Szia!
Van, amikor nem tudok megszólalni..
Mint most...
Szeretettel, átélve olvastalal...