A muslica
Beküldte Boszorka4 - 2018, november 24 - 14:42
A muslica, az apró kis dög,
némán a boromban landolt.
Ó, hogy az a... mondom, ne!
Aztán ő, mármint a muslica, mintha
csak az én bosszantásom lenne
hitvány kis létének célja,
a szememtől két milliméterre köröz,
a kezemre száll, kis öklével dögönyöz,
majd összeesküdve pimasz testvéreivel,
keseríti az életem tovább.
Csapdát állítok, néhány pohár
savanyú lőre,
talán megszabadulok tőle,
de a kis dög ízlése finomabb,
mint az angol királynőé,
nem száll le, nem olyan málé,
inkább szegény arcom tiszteli meg
nem mindennapi figyelmével,
és én, mint egy elmeháborodott,
szüntelenül magamra csapkodok.
Hiába, elismerem, győzött az életrevalóbb,
te kis dög, te muslica! Itt egy békejobb.
Hozzászólások
hzsike
2018, november 24 - 14:44
Permalink
Szerkesztőségünk nevében
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, kedves Erika.
Zsike :)
Boszorka4
2018, november 24 - 14:51
Permalink
Köszönöm Zsike!
Köszönöm Zsike!
Ok, nem küldök egyszerre többet.
üdv.Erika