Május elseje
Beküldte Braunel - 2012, május 2 - 06:50
Ez a vers nem jött volna létre, ha fabijoe barátunk nem írja meg a magáét.
A munkásosztály rég aludni tért,
s adná a gyárat egy jobb életért.
Az álma kínzó, s nincsen ébredés,
ha van remény, már az is oly kevés.
Hagyná a gyárat, s nem bánná bizony,
ha ember módra élne boldogon.
Az öntudat? Megette a fene,
ha éhezik az ember gyermeke.
A pénz az úr. Most a tőke diktál.
Az se' baj, ha üres már a kincstár.
Azt ígérik, élhetsz majd gondtalan.
És közben, egyre több a hontalan.
Még remélsz, hogy tán újra felragyog,
de neked szürkék már a csillagok.
Nincs mi a csődtől még megmentene.
Hol vagy te régi május elseje?
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, május 2 - 10:20
Permalink
Aktuális gondolatok a szép
Aktuális gondolatok a szép versben.
(Lassan már gyár sincs...)
Toma
2012, május 2 - 12:28
Permalink
Jó vers ez, Barna. A végén a
Jó vers ez, Barna. A végén a felkiáltás kissé nosztalgikus, bár talán már tudjuk, hogy az a régi május elseje is mű volt és műanyag, nem igazi... ez sem az.