Varjúsors
Beküldte hzsike - 2020, október 25 - 09:46
H.Gábor Erzsébet
Varjúsors
Ősz szele tombol, sárga avart fú,
roskatag ágon reszket a varjú;
tépett a tolla, fázik az árva,
Istenek könnye hullik reája.
Pőre bokorban hányatott fészek,
nincs benne élet - néma az ének,
szélzene zúg csak, harsány a hangja,
ostorként csapkod durva haragja.
Ágakat tépked, messzi dobálja,
felhőket kerget égbeli bálba,
őrült a tempó, vad táncra késztet -
nincs helye fán már tarka levélnek.
Fekszik a varjú, sáros az ágya,
ég könnye hullik ősz mocsarába;
vad szél az útról jó nagyot markol,
sírhantot szór rá sárga avarból.
Hozzászólások
Csilla
2020, október 26 - 17:49
Permalink
Szép-szomorú őszi vers, és a
Szép-szomorú őszi vers, és a varjú igazán illik ebbe a képbe. Sokan idegenkednek tőlük, én szeretem őket, és látom, hogy te is! :) Ölellek
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2020, október 26 - 18:38
Permalink
Kedves Zsike!
Kedves Zsike!
Nekem is tetszik a vers, szép kicsit szomorkás hangulat, illik az őszhöz is.
Erzsike
hzsike
2020, október 31 - 09:18
Permalink
Kedves Csillám, kedves
Kedves Csillám, kedves Erzsike!
Köszönöm szépen a kedves szavaitokat. :)