Vízöntő zord sziklái közt

Vízöntő zord sziklái közt
Rohan az Idő,
Zuhatagok sora bukkan
A ködből elő.

Végzet-jövők holtágain
Állandó a tél,
Entrópia-dallamokat
Üvöltöz a szél.

Gyors, ködös ágakban van a
Teremtő erő,
Csak ismeretlen vizeken
Születik jövő.

A Múlt, ha nem jól ismerik,
Csupán szemfedő...
Vízöntő zord sziklái közt
Rohan az Idő.