Titáni keringő

Titáni keringőt fúj a szél
(mennydörgés volt hozzá a nyitány),
a kincsért még így is útra kél
tizennyolc matróz, s a kapitány.

Hullámhegy, szél által vert fodor
józannal játszat most részeget,
jó Uram, az örvény elsodor,
nem látni napot, sem  kék eget!

Erőt vesz rajtunk a víziszony,
Neptunusz ássa meg itt a sírt,
lecsap a mennyei nagy szigony,
fenyeget a parti sziklaszírt.

Nyugalmat nem hoz az este sem.
Ilyenkor az ember mit tehet,
elmormol egy imát csendesen,
bizalmat már csak a hitbe vet.

A megtört legénység térdepel,
mentené tyúkszaros életét;
a kincs már senkit sem érdekel,
felvert vad tekint így félve szét…

És akkor kibújik fenn a hold,
derűvé szelídül a ború,
elmúlt, vagy… talán csak elnapolt
a  szörnyű nagy égi háború.

Odvába húzódik a halál.
Új nap kél fényesen, új nyitány,
s kinyit a kocsma, mert partra száll
tizennyolc matróz, s a kapitány.

Hozzászólások

vati képe

Mintha valami legenda feldolgozásának tűnne... Egy veszedelmes tengeri vihar képei sorjáznak, a parti sziklaszirten kívül szárazföld, ahol tyúkok élhetnének, sehol, ezért a köznyelvben egyébként létező "tyúkszaros élet" jelzős szerkezet (állandó szókapcsolatnak is vehetjük ma már) mintha nagyon kilógna a szövegből. (Egyszer Németh Andor József Attilával vitatkozott a Harmatocska című verséről: Mit keres a málnatövön a fennakadt "zsíros papiros", egy kiránduló dobhatta el, és a szél sodorta oda. Nem tudnád levenni onnan? Erre József Attila kicsit a távolba pillantva, elgondolkozva: Nem. Odatartozik. Látom.)...

Varga Tibor

hubart képe

Ez a "legenda" csak az én Verne Gyulán nevelkedett fantáziámban létezik, no de a téma  és  a köré kerekített vízió csupán  ürügy, hogy valamit elmondhassak az emberi lélekről.  Hogy mit, azt most nem magyaráznám el. :)  Ha nem érződik ki a versből, akkor nem értem el a célomat. Ahol ember él, ott háziszárnyasok is vannak, mert a legénység nyílván nem a hajón tölti az egész életét, ami - szegényemberekről lévén szó -, bizony "tyúkszaros". Jól látod, hogy ez a magyar nyelvben már egy álandósult szókapcsolat. Biztosan tudod azt is, hogy a hajótulajdonosok, vagy a hajótisztek a hajók legénységét többnyire a parton csellengő munkanélküliekből, szegénylegényekből toborozták, mert anyagilag úgy volt kifizetődő. Többnyire csak a kormányos, és a kapitány közvetlen kisegítői voltak úgymond hivatásos tengerészek. :) Köszönöm, hogy itt jártál, kedves Tibor. 

vati képe

Világos, az emberi lélekről mondottakat értem, csak az a helyzet nálam, hogy idegenkedem a versben minden olyan olyan szótól, amelyek Kukorelly Endre és a hozzá hasonlók obszcén verseire emlékeztetnek. NB: Verne Észak dél ellen című regényének gyilkos ikerpárját Texarnak hívják, s amikor először találkoztam a névvel, "tikszarnak" olvastam. A szülőhelyemen a tyúkot tiknak nevezik, a többes száma tikok (nem tikek, ahogy az illeszkedés nyelvi törvénye kívánná). Jó volt erről kicsit értekezni...

 

Varga Tibor

hubart képe

Igen, emlékszem a Texar testvérpárra, Texas állam nevétből "fabrikálták" és elvetemült gazemberek voltak. Ha már így szóba jött az amerikai polgárháború, érdekes, hogy Verne az északiak harcát találta igazságosnak, Margaret Michell pedig az Elfújta a szél című romantikus regényében a déliek világát favorizálta, és minkét író  maga mellé tudta állítani az olvasót, legalábbis arra az időre, amíg a könyvet a kezében tartotta. :)  A tikokról, tikmonyról is tudok, és érdekesnek találom. 

Amúgy ismered az írásaimat, én is kerülöm az obszcén szavakat, nem tartozom azok közé, akik ilyen olcsó eszközökkel szeretnék bővíteni az olvasótáborukat. Azért bátorkodtam itt ezt a szót használni, mert igen tömören kifejezi a csóró matrózok szociális helyzetét. Szárnyasürüléket mégsem írhattam, mert az egyrészt nevetséges prüdéria lenne, másrészt pedig nem vált a köznyelv állandósult szókapcsolatává, mint amaz. :) Úgy véltem, talán ennyi még belefér, nem fog rajta megbotránkozni senki. Nemrég olvastam egy riportot Orbán János Dénessel, ahol többek között erről a témáról is értekezett a kérdezővel.  

Mégegyszer köszönöm a figyelmedet! 

Csilla képe

Nagyon szereted ezt a ritmust, kedvet kaptam én is hozzá! :) A vers remek, nagyszerűen megírtad, hogy viharos és csendes időben mennyire eltérő lehet a hozzáállásunk az élethez, mit helyezünk előtérbe. Gratulálok, kedves Feri! :)

 

hubart képe

Igen, ez egy elég ritka ütemhangsúlyos képlet, a háromütemű kilencesnek az a változata, amelynél a sorok szabályos 3 + 3 +3 az ütemtagolásúak. Hangzás szempontjából igen közel  áll az időmértékes formához, holott nem időmértéken alapul. A magyar prozódiába Faludi Ferenc (1704 - 1799) vezette be és használta, de alig talált követőre, így aztán idővel el is felejtődött. Azért szeretem, mert váltoatosságot hoz a felező nyolcassal, az Ady-tízessel és felező tizenkettessel szemben. 
Kedves Csilla,köszönöm véleményedet! :) 

Szepesi Zsuzsanna képe

Tényleg, mint egy legenda. Hibátlan verselés - ahogy megszoktuk! Gratulálok :)

Szepesi Zsuzsanna

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Zsuzsa! :)

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Ez nagyon jó lett, örülök, hogy rátaláltam.

Erzsike

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike! :) 

Haász Irén képe

Én sem szeretem a csúnya szavakat versben, de a tyúkszaros élet már annyira benne van a köztudatban, hogy a fülünk nem is érzi idegennek.

Azt gondolom, igenis van helye némelyiknek a lírában is. Mindig a helyzet dönti el, mikor. Van, hogy emel a versen, mondanivalón.

hubart képe

Egyetértek, Irénke. Ha az operabálról szólna a versem, kisebb eséllyel  kerülhetne bele hasonló kifejezés. :))