Túl vagyok már régen

Túl vagyon már régen az életem delén,
szeszélyes volt sorsom, hol könnyebb, hol kemény.
Hittem én a jóban naiv-ártatlanul,
de az ember végül saját kárán tanul.

Talán túl későn jött ez a bölcs eszmélet,
nem vágom nagy fába immár a fejszémet;
de dolgozom csendben, ahogy tőlem telik,
ritkán esik meg, hogy  múlatok reggelig.

Borpárlatom érik csipkebogyó ágyon,
és míg férfi vagyok, anyaölre vágyom.
Néha veszélyt vélek, s elfutok, ha félek;
mikor testem gyengül, visz tovább a lélek.

Majd véget ér egyszer ez az őrült rondó,
és megálljt parancsol a nagy vámsorompó,
hol nem segít csempész, sem trójai faló.
S azt kérdik, mi van itt elvámolnivaló?

2013. okt. 16. 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép, gratulálok!

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea! :)

Schvalm Rózsa képe

Csatlakozom Sea véleményéhez, nagyon szép. 

Szeretettel gratulálok! Rózsa

hubart képe

Köszönöm, kedves Rózsa! :)

hzsike képe

Igen, az ember már egyre gyakrabban vissza, vissza néz; mit tett jól, mit nem, mit kell még, mit kellett volna...

Remek "magadba pillantás" ez a vers. Szeretettel olvastam, kedves Feri.

Zsike :)

hubart képe

Valóban! A múló idő  arra kényszerjti az embert, hogy meg-megálljon. Pihenni is, meg visszatekinteni, mérlegelni. Addig jó, amjg az embernek még új tervei is vannak. Ahhoz persze már egyre jobban be kell osztani az időt és az energiát! :) Kedves Zsike, köszönöm értékelő szavaidat! :)

hubart képe

Bizony, bizony! Ezért kell józanul mérlegelni, mert ha későn veszi észre az ember, nem biztos, hogy van még lehetősége korrekcióra. Köszönöm, hogy itt jártál, és elmondtad véleményedet! :)

barnaby képe

Reméljük, az a "vámsorompó"minél később zárul, vagy tárul fel előttünk...hiszen az "élet szép"Gratulálok  remek élet-út-összegző,leltárt elénk táró versedhez.Üdv.:B:)

hubart képe

Reménykedünk, és tesszük a dolgunkat. Kedves Barna, köszönöm a gratulációt.:)

Túl a felén óra zenél, vén utazó helyet cserél.

Ha hív a szó, s hull a levél, oltalmazó kegyet remél...

 

hubart képe

Az oltalmazó kegyre bizony szükségünk van, kedves István, aztán a többi rajtunk is múlik!  Köszönöm, hogy itt jártál! :)