Tán kevesen vagyunk

Tán kevesen vagyunk,

S a Feladat – temérdek;

Szemben velünk kappanságos ál-líra,

Meg lomha érdek.

—–

Tán nagy a Feladat,

S a túlerő goromba;

De senki sem visz jó búzát helyettünk

Líra-malomba.

—–

Kezdetben mindig

Kevesek;

Utóbb a világ,

Később – virágba borulnak a fák.

——

Ellenünk Isten nem fogad;

Mert mindig kevesek tehetnek

Sokat.

—-

Ott címzetes költők, pénz, önimádat;

Itt fáradt lábak,

S némi büszkeség;

Ez elég.

——

Ott infrastrukturális kárhozat;

Itt meg sok életképes

Változat.

—–

Ott pénz visít, díj-eső szemereg;

És itt

A Kevesek.

—–

Hadd erőlködjön nyegle sokaság,

A tűzön mi vagyunk

Az új hasáb.

Komprádor dollár-lábhoz dörgölőzik,

S az eszmék megelőzik.

—-

Pénz-vezérelt pót-líra csikorog,

A világ majd nélküle is forog.

—-

A kinevezett tehetségtelenség,

Csak festék;

S drog nélkül hangulatosak

Az esték.

—-

A pót-magyar a semmibe

Halad;

Földet meg nyelvet

Bagóért

Elad.

—-

Isten hallgat

Időnk lassan pereg,

Lehet Jövő, ha vannak

Kevesek.

Hozzászólások

Igazából nem értem.
A versről mint olyanról most nem szólok, csak a témához volna kérdésem, hozzáfűzni valóm.

Valami olyasmi jön le nekem ebből, hogy a szabadvers és prózavers művelői valamiféle ellenségek lennének. Akik ügyesek, okosan összefogva kihasítanak egy nagyobb szeletet a rendelkezésre álló, megszerezhető pénz- és olvasótortából, azok ebből következően már nem is művészek?

Mert nekem nem ellenségeim és igen jeles számban olvasok tőlük valódi művészi alkotásokat.

S pontosan kik is vannak kevesen? A dallamos, alanyi lírát művelők? Vagy Ezen honlap szerzői, közönsége? Mert ez előbbiek bizony sokan vannak. És közöttük olyanok is, akik remekműveket, vagy közel olyanokat írnak. Ezen az oldalon valóban nincs sok szereplő, idén például összesen 19 szerző jegyzett itt verset blogban vagy hegyoldalban.

Megértem, néha én is elkámpicsorodom, hogy csak napi X olvasóm van, és az istennek se akar ez a szám feljebb kúszni, de tudom, hogy ez annak köszönhető, hogy nem teszek megfelelő erőfeszítéseket az olvasottságom növelésére.

lnpeters képe

Kiski, kérlek olvasd el azokat az írásokat, amelyek elmondják, miért jött létre ez a honlap.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Olvastam. Azért jöttem ide.

En senkit sem tekintek ellenségemnek, miért tenném? De ha kritikát írsz valakiről (aki nemzetközi poetikai díjakat és más egyébb díjakat nyert, aranytollas szerző - ezt is valami fórumon adtak neki) és azt mertem állítani, hogy dilettáns ( nem amatőr, mivel az egyáltalán nem ugyanaz) , mert a szókészlete az összes versében ugyanaz (csillag, ragyogás, holdfeny, napsugár, bíbor, szív stb), akkor nem várod, hogy be akar perelni... Pedig velem ezt történt a honlap működésének első hetében.

A posztmodern ellen nem lehet harcolni, mert a mai vers ( a fiatalok szemében) mar nem az, ami régen ( lásd sturmy egy korábbi hozzászólását). A posztmodernben a poszt- ami talán engem zavar, hogy az már a modernen is túl van ( ha így kicsavarhatom ezt az irodalmi meghatározást).


hubart képe

Remek versedet olvasva Berzsenyi Dániel szavai jutottak eszembe: 
"Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” 

M. Karácsonyi Bea képe

Egyetértek.

Nem tudom, jól értelmezem-e Peters - majdnem magáztalak, bocs - versét, de itt mintha, a megszokott kemény bírálat, nem a szabadverses irodalom - néha valóban remekművekben is megnyilvánuló - létét vonja kétségbe, hanem azt, hogy a hivatalos, "kánoni", pénzben és erkölcsi elismerésben kifejezett megbecsülése, mintha csak az olyasfajta műveknek lenne... És például ezért is írnak klasszikusabb metrumokban kevesek, legalábbis jóval kevesebben.  De elnézést, ha tévedek.

Erről írtam. Az elismerésért meg kell dolgozni. Nekik sikerült. Egészségükre.

Viszont a népek java ügyet se vet rájuk - se szerzőként, se olvasóként.

lnpeters képe

Ellentmondás, nem is kicsi.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nem az.

lnpeters képe

A prózaverssel vagy szabadverssel - mint formával - semmi bajom; csak nem tekintem versnek. Ahogy a verstanok zöme sem.

A gondom a mai irányzatok mögött rejlő poétikákkal van. Erről már igen sokat beszéltem. Nem csak az a gondom, hogy  rossz, dilettáns (itt a szó bátran használható) versek tömegtermelését involválják, hanem legfőképpen az, hogy a líra mindenkori küldetésének többszörös meghazudtolásával mindenféle értelemben eljelentéktelenítik a költészetet.

A mögötte álló "anyagi siker" természetének nincs köze a valódi költői sikerhez.

Sohasem titkoltam: az a véleményem,. hogy a magyar líra formái és témái továbbra is érvényben vannak, ezeket a kornak megfelelő tartalommal kell a líra módján újra definiálni.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

A Literán egyszemélyes szélmalomharcot vívok a szabadvers és a prózavers versként való definiálása ellen, szóval erről nem kell meggyőzni.

Abban viszont nem tudok egyetérteni, hogy a lírának küldetése lenne, mint ahogy a "magyar nyelv megvédésének" sincs semmi értelme. Az egyik költőnek ez, a másiknak az a küldetése, a többségének meg semmiféle küldetése nincsen.

A publikációs lehetőségek kiszélesedése csak annyit hozott, hogy a költő most már nem szidhatja az összes szerkesztőséget, hogy nem hajlandók leközölni a művét, hanem csak önmagát, hogy nem képes a műveinek ismertséget szerezni. A megjelenési lehetőség adott, az olvasóközönség létezik. És létezik azon személyek, művészek köre, aki felismerte, hogy a közönséghez való eljutás lehetősége nem csak művészi képességeket igényel. Összefogtak, egymást támogatva folyóiratokat és webes felületeket alkottak, amelyekben való megjelenésből kizárják azokat, akik nem az ő általuk való értelmezés szerint alkotnak.

De nincs ezzel semmi baj, ez természetes, simili similis gaudet.

A baj ott van, hogy te háborogsz, hogy ezek az emberek
a.) elszívják a levegőt a hagyományos értelemben vett líra elől azzal, hogy
b.) a publikációs felületeket és a
c.) közösségi pénzforrásokat a maguk ízlése szerinti helyekre csoportosítva
d.) a maguk ízlésére formálják az olvasók tömegeit és
e.) ezzel arra késztetik mind a kezdő mind a gyakorlott irodalmárokat, hogy az abba a vonalba tartozó műveket preferálják.

Ha szerinted emiatt nem jut annak az ízléskörnek és kifejezésmódnak elegenedő tér és anyagi forrás, amelyet te preferálsz, akkor érthető ha tenni akarsz ellene. És ezt senki nem akadályozza meg. Ha sikertelennek érzed a küzdelmedet, akkor meglehet rossz eszközökkel, terepen és stratégiával küzdesz. Nem állítom, csak vélelmezem.

lnpeters képe

Látom, igyekszel félreérteni, amit mondtam.

Nem háborgok. A lírának mindig is volt is, van is küldetése, erről másutt igen sokat írtam. Legfőbb ideje visszatérni hozzá. A küldetés nélküli költészet nemcsak azért káros, mert öncélú, hanem azért is, mert létével a katasztrófa felé rángató erőket támogatja.

A líra nem felelőtlen játszadozás, Kiski.

A magyar nyelv megvédésének éppen annyi értelme van, mint az összes többi nyelv megvédésének. Mint az összes nemzeti és helyi kultúra megvédésének a "globalizált" masszává válással, "romanizációval" szemben, amely irányba a világot uraló magán pénzhatalom nyilvánvalóan szorítani igyekszik bennünket.

A következőkben annyit csúsztatsz, hogy kénytelen vagyok részletekben idézni.

"A publikációs lehetőségek kiszélesedése csak annyit hozott, hogy a költő most már nem szidhatja az összes szerkesztőséget, hogy nem hajlandók leközölni a művét, hanem csak önmagát, hogy nem képes a műveinek ismertséget szerezni."

Ennek a mondatodnak nincs sok értelme. A "publikációs lehetőségek kiszélesedése" legfeljebb a netre igaz, egyébként a publikációs lehetőségek általában beszűkültek. Nézd meg az eladott példányszámokat.

Ami meg a kortárs költészetet illeti, 1995 óta az a vélemény, hogy a közönség gyakorlatilag nem vásárol kortárs verseskötetet, csak igen elenyésző példányszámban. A "megjelenési lehetőség" különféle gittegyleteken keresztül, politikai vagy egyéb kapcsolatrendszerrel lehetséges. Számos vélemény szerint a köteteket általában a szponzorok se olvassák.

"A megjelenési lehetőség adott, az olvasóközönség létezik."

Állítás hamis, indoklás hamis, összefüggés nincs. Az olvasóközönséget újra kell szervezni, ami a terveink között szerepel is. Nem lesz könnyű.

"És létezik azon személyek, művészek köre, aki felismerte, hogy a közönséghez való eljutás lehetősége nem csak művészi képességeket igényel."

Igen a politikai meg egyéb kapcsolatok. Ezek nemhogy "nemcsak", egyáltalán nem igénylik a művészi képességeket. Azok általában csak igen szerény mértékben vannak jelen. A rendszer természetét leleplezi néhány prominens apuci és anyuci huszonéves fiacskája, aki már ilyenolyan díjkoszorút tart a nyakában, a versei meg nagy rakás fekália.

"Közösségi pénzforrások" régóta nincsenek, ezeket már többé-kevésbé "elprivatizálták". Nézd meg, évről évre miket támogat az NKA. Nemcsak a belterjesség nyilvánvaló.

"Összefogtak, egymást támogatva folyóiratokat és webes felületeket alkottak, amelyekben való megjelenésből kizárják azokat, akik nem az ő általuk való értelmezés szerint alkotnak."

Mi is összefogtunk.

"Ha szerinted emiatt nem jut annak az ízléskörnek és kifejezésmódnak elegenedő tér és anyagi forrás, amelyet te preferálsz, akkor érthető ha tenni akarsz ellene."

Igazából a közönség megszervezése, illetve a kritikai bázis kialakítása a fontos. De a legfontosabb: az esztétikai szemlélet kialakítása. Erre való ez a honlap.

Nyilvános pénzforrásokra számítani ehhez nem lehet, és nem is szabad, azokat a posztmodern kialakult infrastruktúrája mindörökre elzárta minden más elől. Túl sokan élnek belőle. Ilyen téren hatalomátvétellel próbálkozni kárba veszett energia, a kisujunkat sem szabad mozdítani érte. Talán a megszűnésük volna a leghasznosabb. A díjak és mifenék eltörlése érdekes helyzetet teremthetne - de ez is csak másodlagos.

"Ha sikertelennek érzed a küzdelmedet, akkor meglehet rossz eszközökkel, terepen és stratégiával küzdesz. Nem állítom, csak vélelmezem."

Kiski, áttértél a személyesség síkjára. De ha már ide tolakodtál, felelek.

  1. Nem vagyok sikertelen. Nem csak a nívódíjak meg egyebek miatt, azok csörgő-zörgő apróságok. Még mindig élhetek, írhatok, birtokolhatom az egyetlen fontos díjat: ez a tiszta lelkiismeret.
  2. Évente visszautasíthatok még mindig néhány olyanféle ajánlatot, amit mások elfogadnak. Nem érdekel, ha sikeresebbnek tűnnek, nem irigylem őket a tárgyak birtoklásában.
  3. A rövid ideig, amíg élek - öreg maradok megalkuvónak

Kielégít a válaszom?

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Már majdnem kész vltam a válaszommal, amikor rápillantottam a válaszod végére, és töröltem az egészet.

Tolakodtam?  Na elmész te a sunyiba.

Mellesleg: Nem azt írtam hogy te sikertelen vagy, hanem hogy a küzdelmedet érzed esetleg sikertelennek.

Mysty Kata képe

 Néha a Kevés ;  a Több!  Hiszünk ebben,mert  ez a távolba látók kivételes képessége.

Nagyon tetszik ez: 

                     "Szemben velünk kappanságos ál-líra,
                                Meg lomha érdek."

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

"A pót-magyar a semmibe

Halad;

Földet meg nyelvet

Bagóért

Elad."

 

kedves Inpeters!

Én versben szeretem a sokértelműséget, ha szimbolizmus, itt viszont érzésem szerint profán közbeszéd van versbe szedve, és ilyen szempontból viszont nagyon nem szeretem, főleg ezt  a fajta kétértelműséget. Elárulnád pontosan, hogy kiket értesz "pót-magyar"-on?, ill. kik adják el a nyelvet, meg a földet?

Ha mégsem, akkor viszont lehet, hogy maradok félreértésben, és az egyikünknek sem lesz jó szerintem.

 

köszönettel: Kempelen

Tisztelt kempelen!

"Ha mégsem, akkor viszont lehet, hogy maradok félreértésben, és az egyikünknek sem lesz jó szerintem." ez kicsit fenyegetősre sikerült, aminek - szerintem - nincs helye egy ilyen alapvetően jóindulatú honlapon.

(Megint csak szerintem: Peters nem arra gondolt, amire ön... Az elmúlt napokban - ha volt - szabadidőmben  visszaolvastam több , tematikus versét, tegye Ön is, azokban megtalálni a "választ". Peters egy ideje pontosan leírja, nemcsak szimbolikusan, hogy kikre gondol nyelv és föld-tékozlók alatt. Persze, minden szavával, megállapításával nem kell, és nem is lehet egyetérteni.)

Javítson ki, ha tévedek.
 

lnpeters képe

"profán közbeszéd van versbe szedve" Még ez is lehet, és akkor mi a baj? Kempelen, az árulás a levegőben van. Leginkább persze - minden párthoz tartozó komprádoraink révén.

Igen, van "olyan" értelme is - a termőföld talán az egyetlen még el nem kótyavetyélt nemzeti vagyonunk. Igen, vállalom, ilyen értelme is van. Nagy baj lenne, ha idegen kézbe kerülve nagybirtokok létesülnének, és sok millió koldus országa lennénk.

De a versben a néhány sor többet jelent. A szomszédos országok és Lengyelország a külföldi adósságot és a gazdasági átrendezést másképpen bonyolították le. Még Szerbia is elénk kerül. Talán Albánia is. Nálunk a gengszterváltás utáni években bankvezérek, liberális és nemzeti politikusok egyaránt tiltakoztak az adósságok leírása, átütemezése stb ellen.

Egy időben csak kérni kellett volna egy részük elengedését, a többinél meg a kamatok csökkentését. Mi "nem alázkodtunk meg".

Helyette sikerült megsokszorozni, a külföldi haverokkal összebiszniszelni olyan lidérces tartozást, ami már régen kezelhetetlen. Hat-hét éve.

Ez az ország úgy fest, mint amibe ilyen őrült összeget fektettek? Minden leépítve, felszámolva tönkretéve....

Aki azt mondja, hogy a tartozást valaha visszafizetjük, elmekórtani jelenség. A várható katasztrófáért minden párt felelős.

De nem is gazdasági téren a legnagyobbak a bajok. Szellemi és erkölcsi korrupció tombol.

A mi komprádoraink mindenkit alulmúlnak a környéken mohóságban és felelőtlenségben. A kanonizált költészet meg nagy részben ugyanúgy komprádor, mint a korrupt politikusok. Nem akarok szövegeket idézni, amit ők művelnek, kulturális korrupció.

A kifejezés nem tőlem ered, de elfogadom és használom.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Totál másként látjuk a világot.

A költészetet is.

A közéleti versek esetében sokkal nagyobb bátorságot remélek, nem pedig ilyen rozsdás panelekkel zsúfolt gyenge-gyáva kettősbeszédet.

Egyébként mit szólnál, ha megjelenne itt egy báró Hatvany? neki is ezeket mondanád?

hja, és soraid magamra veszem: üdv: a "pót-magyar", aki gaz telepes svábnak adta el magyar nagyanyja dunakanyari földjét, csak azért mert kétszer annyit adott érte, mint a magyarfölnemeladózó nagymagyar. :)

lnpeters képe

Bizony ezt mondanám báró Hatvanynak is - vagy bárkinek.

Tőled egyelőre csak olyan közéleti verset olvastam, ami politikai szólamok nyögvenyelős utánérzése volt.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Ha ezt mondanád, akkor a saját oldaladellenfele lennél, azaz tönkremennél. Apropó, ki szponzorálja ezt az oldalt?

Politikai szólamok nyögvenyelős utánérzése? ember! olvastad Tea verseimet? tök újszerű megközelítés, nem véletlenül került fel a gerincre az egyik. Már nem is tudod, vagy csak a szakmai féltékenység beszél belőled?

Olyan közéleti verset hozok, hogy szemed-szád eláll, és le fogsz tiltatni. De gondolom tudat alatt ezt akarod.

 

Mysty Kata képe

  Gondolja , Ön elég gerinces ehhez, hogy ilyen hangot megengedjen? Meddig megy még el...Azt a féket, ami szükséges a félre sodródásához ..,húzza már meg magának!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

Szakmai féltékenység? Rád??

Pete László Miklós (L. N. Peters)

seni képe

Sea-vel értek egyet, - egyetértek.

Nagyszerű vers!

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Kedves Laci!

Azért ez szíven ütött:

"A prózaverssel vagy szabadverssel - mint formával - semmi bajom; csak nem tekintem versnek. Ahogy a verstanok zöme sem."  Hmm...

Most úgy gondolom, alszom rája' egyet, mielőtt kifejtem bővebben a véleményem arról, hogy az a költészet, milyen költészet, ami csak egy  formátumot, és néhány témát  ismer,  viszont azt  a végtelenségig próbálja variálni.
Az a költészet, az, az a  költészet, ami egy idő után hót' unalommá válik. ( és  már nem is  kell aludnom rája)

igen ez pont ellened szól :) akkor neked most már annyi. Nem írhatsz verseket. :)

Szerintem vers az, legyen benne rím és rimtus. Szerintem Laci az ezektől mentes szabadversekre gondolt. A tiéd nem is szabadvers, szerintem. Nem számolsz szótagot, rendben, de van benne rím és ritmus. A szabadvers az, amiben egyik sincs , csak betördelt próza...


Haász Irén képe

Kedves Toma,

én úgy tudom, prózavers az, ami annak is néz ki, szabadvers pedig az, aminek formája is van, mint egy versnek.

Az már hab a tortán, ha néha egy rím vagy netán ritmus is előfordul.

Meg fogom nézni pontosan, mit ír erről a verstan... :)

Kedves Irén, lehet, nem tudom miért is hívják a prózát versnek, minek? Nézd meg, ha gondolod.


lnpeters képe

Ágotám, még azt sem mondtam, hogy nem költemény. Csak nem vers - szövegforma értelmében.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csacska, ám a szokott módon,  mindenki, mindenki hozzászólását,   úgy ösznye-visznya'...

Na jó.

Akkor  most, ezt tekintsük  egy teljesen új, csak úgy,  a hozzászólások eléjére rápottyantott  kis  szösszenetnek:

 

Hálás szívvel gondolok Rátok, hogy kitaláltátok számomra, a XXI. század  új  "Terminus technicus" - át.

1) "A VERS "
2) Prózavers
3) Szabadvers
4) ÁGOTA  :-) :-) :-)

Ölelés

 

lnpeters képe

Ágota, lehet, hogy valamiről lemaradtam, de a Te verseidet sohasem tekintettem szabadversnek, hiszen mindig szikrázóan sokféle metrummal vannak tele.

Pete László Miklós (L. N. Peters)