Szerelem és líra - CCXLVII.

KÉTSZÁZNEGYVENHETEDIK RÉSZ

„ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Így folytatódik a vers.

ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,

Érdemes egyben is megnézni:

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Nota bene – szép ritmusa van. Ennél több jót nehéz a versnek erről a szegmentumáról mondani.

Nagyjából ide vezet a nyelvi játékokban való örökös tobzódás. Meg a „jelentésteremtő nyelv” „teremtésének” hajszolása.

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Jó ritmus. Öncélúan kiváló rímelés. De – miről szól?

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Ennek bizony így – se füle se farka. Magyarázni persze bele lehet(ne) szinte bármit, nemigen pótolná az értelem és a költői erő hiányát.

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Érdemes megállni és tanulmányozni. A vers jól indult, helyenként kimondottan erőteljes, reményt keltő részei voltak. Megteremtette magának a kibontakozás útját – hogy aztán több kihagyott lehetőség után eljusson ebbe a posványba.

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Onnan indultunk, hogy „megdeterminál-e” a szónok, és – ide jutottunk.

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

A szónok képéhez is úgy jutottunk el, hogy erősen megbicsaklott, félresiklott a vers témavezetése, ezt meg egészen egyszerűen ficamnak kell tartanunk.

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Az eleje felsorolás:

„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel”

Hát a vége? Tagadhatatlan, hogy akadnak benne halandzsa-elemek, de a felező nyolcasok meghitt ritmusa ezt elfedi.

„kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Mit kapna ezért Ubulka a tanító nénitől? Hát apucitól? Ha egy ismeretlen kezdő vinné be, mit bakkantana rá a kánonpárti szerkesztő úr?

„ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,”

Nézzük közelebbről:

„ha egyfogaddal megeszel,”

A megszólított kilétén lehetne töprengeni. Meg azon is, miért írta egybe a Költő azt, hogy „egyfogaddal”.

Egyik sem vezetne messzire. Aki mégis rákoncentrál erre a sorra, és „összefüggést talál” – lelke rajta.

„ha egyfogaddal megeszel,”

Vajon miért „megeszel”, miért nem „megeszed”?

A válasz eléggé lehangoló. A rím kedvéért…

„a nyammogásod is vigasz,”

Magában ez sem lenne ám rossz sor. A „nyammogás”, ha a másik ember nyugodtan táplálkozik, az bizony „vigasz” lehet sok esetben…

A valóban autentikus folytatás elől a vers minden esetben elhajol. Szeszélyesen dongja körül témáját, hol itt, hol ott csíp bele, és – nem jut lényegében sehová. Nincs súlypontja. Témáját csak bökdösi, mint kutya a sündisznót.

Folytatása következik.