Reggeli ritmusjáték

Éjszaka foszlana, feslik a varrat.
Illan a föld szaga, könnyeit írta
fák levelére a hajnali harmat,
s röppen az égre a fürge pacsirta.

Ágyon a kedvesem, éled a teste,
omlik a dús haja, fürdik a fényben
- este a beste a kedvem kereste -
nyitva a két szeme, érzi, ha nézem.

Mintha ma féltene, tárva a karja,
hangja, a szép zene, alt a fülembe,
hajnali hallali - így terelem be.
Ajka a számat, a csókom akarja,
s ébred a vágya egy új szerelembe.

2012. aug. 19.

 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Vérpezsdítő , szinte olaszosan!wink

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm, kedves Kata.:)

Tényleg ritmusos ébresztő! Keljünk mindig így!

(Feri, szereted ezt a hallali-t, mintha már olvastam volna nálad :)


hubart képe

Nem emlékszem rá, hogy használtam volna már ezt a szót valamelyik versemben, de megtörténhet. Kosztolányinál találkoztam vele először, és talán utóljára is versben. Köszönöm figyelmedet!:)

Én sem emlékszem pontosan, de valamelyik szerzőnk használta... Akkor lehet, hogy nem te, de a vers akkor is remek! :)


hubart képe

Kedves István,

Mégegyszer köszönöm értékelő szavaidat.:)

M. Karácsonyi Bea képe

Szépen zenél, az biztos....

hubart képe

Kedves Sea, köszönöm véleményedet!:)

hubart képe

Kedves Joe!

Köszönöm részletes elemzésedet, értékelésedet.  Nem fogod elhinni, de nálam a piszkozatban az a bizonyos pacsirta még röppent, aztán, végül hogy lett belőle mégis szökkenő, magam sem tudom, de engedelmeddel ki is javítom. Bevallom egy kicsit tartottam tőle, hogy a játékossággal túllőttem a célon, és úgy járok vele, mint aki agyoncukrozza a kévét. Örülök neki, ha úgy véled, hogy belül maradtam a "pajkos mérsékletesség" határain!:)

Haász Irén képe

Ferikém, különös örömmel olvastam versedet, mert nagyon szeretem a daktilusokat. Csengő, bongó lesz tőle a vers, vidámság, öröm, hallali....

Egyébként az én Barát, ki tőlem távol élsz c. versemben fordul elő a hallali, mely itt, a Parnasszuson is szerepel. Örülök, hogy a Te soraidba is beférkőzött. Olyan kifejező szó...!

Akkor nálad volt, Irén, köszönöm.


hubart képe

Irénkém, örülök, hogy tetszett a versem. 
Köszönöm, hogy megírtad a hallali előéletét!:)) Amúgy az természetes, hogy mások is használják ugyanazt a kifejezést. Persze, ez egy elég különleges és ritkán használt (talán hangutánzó?) szó, ezért is feltűnő, ha az olvasó viszonylag rövid idő alatt másodszor is találkozik vele:)

Persze, a későn jövőnek csönd..., de bíz, nálam is szökkenne az a pacsirtadevil

Olyan kedves,  játékos az egész,  köszönöm,  hogy bearanyoztad vele   - már akkor, amikor először olvastam - a napomat.

 

Ölellek

hubart képe

Ágotám, örülök, hogy megérintett a versem!
Igen, a szökken, röppen nagyjából uganazt a mozdulatot fejezi ki, bár az első az inkább a "lábasjószágokra", a második értelemszerűen a szárnyasokra vonatkozik . Én azt is el tudom képzelni, hogy például a rég nem látott szerelmesek röpülnek egymás  karjaiba.:)) Igen gazdag árnyalatokban a mi nyelvünk, a költők, versfaragók örömére.