Múzsámhoz

Titokba csenve, hogy nagyon szeretlek,
feléd, a csendbe sóhajt küldök én,
remegve csüngök vágyak köldökén,
s pokolra mennék érted, mint eretnek.

Csodára várva, jönnek ám a percek,
s a csókok árja végre visszatér;
sarán e földnek újra nő babér,
ha régi szikra új reménye serceg.

Tüzünk a vulkán, lávafénye éled,
cipópirosra érett alkonyon
beteljesülve hozzád tartozom;
ha dalba szállok, csókod visszakéred.

2012. május 16.

Hozzászólások

Nagyon tetszik, olvastam hangosan, s mintha páros rímben gördülékenyebb lenne, de ígyis nagyon jó. Az utolsó sor  
olyan "pengeélen táncoló" nekem. Látom, a ritmus;) A cipópiros alkony nagyon szuper, de nem inkább egybe kellene írni?

hubart képe

Kedves Edy, a páros rímért már többször érte szó a ház elejét, mondván, hogy a könnyebbik utat választottam:)) Amúgy, inkább elbeszélő, népies hangulatú vershez illik a páros rím,  a klasszikus időmértékes vers inkább a kereszt- és az ölelkező rímet kívánja.  A pengeélen esett  csorbát köszörültem!:) Köszönöm észrevételeidet, és kedves szavaidat!:)

A tevéled-et nem szeretem, mesterkélt, ma már nem használatos ebben a formában.  Jó példa ez arra, amikor alárendel a rímeltetés. A többi rím rendben van, jók. A cipópirosra érett alkony, és a sercegő remény eredeti. Csendes, jól szerkesztett szerelmi (s)óhaj. Üdv. :)

hubart képe

Igazad van, valóban mesterkélt. Nemcsak a rím, a ritmus is a hosszú magánhangzót kívánta, ezért hajlottam a kompromiszumra. Most viszont a teljes utolsó sort átírva javítottam. Kicsit változott a tartalom, de úgy gondolom, hogy talán nem a versem kárára. Köszönöm észrevételeidet, máskor is szívesen veszem a kritikát!:))

Nem tudom, milyen volt az eredeti vers, de ez nagyon tetszik.  Mind a tartalma, a mondanivalója (szeretem az érzelmekre ható verseket) , mind pedig a szigorú formáját tekintve. Nálam itt kezdődik a VERS. Moderátorként több ezer verset olvastam, de észreveszem a gyöngyszemeket. A gyöngyszem itt nincs idézőjelben, mert ez valóban az, legalábbis az én értékítéletem szerint, Üdvözlettel egy rajongód: Zsolt

kingfisher
hubart képe

Kedves Zsolt, köszönöm szépen az értékelő szavakat!:)

Kedves Hubart, csupán egy apró észrevétel még a versedet illetően. A "csodára várva" után érzésem szerint nem kellene a vessző. Úgy gördülékenyebb lenne az egész sor. Temészetesen így is szuper jó! (Mit gondolsz róla?)

kingfisher
hubart képe

Igen, ezen én is gondolkoztam. Köszönöm, hogy ennyire figyelsz! Az a gond, hogy ha vessző nélkül írom, akkor megváltozik az alany, más lesz a mondat értelme.  Így, ahogy most van, én várok csodára, mikozben közeleg a perc. Ha vessző nélkül írom, akkor a perc vár a csodára, miközben közeledik. :)
Üdvözlettel: Feri

Feri, ez nagyon ott van. Szavalni kell önkéntelenül is. Gratulálok!


hubart képe

Kedves Toma, köszönöm figyelmedet, értékelő szavaidat!:)

lnpeters képe

Remek vers, Feri!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm, Laci!:)

Mysty Kata képe

 "sarán e földnek újra nő babér,
ha régi szikra új reménye serceg."

  Bravúros sorok! Gratulálok szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Örülök, ha tetszett! Köszönöm, Kata!:)

M. Karácsonyi Bea képe

A Olyan csendélet- szerű tűzet látok.

Szép munka!

hubart képe

Vulkánkitörés előtti várakozó csend(élet)!:)) Köszönöm, kedves Sea, hogy nálam jártál!:)