Lepke voltam

Ezt a verset Kőszeghy Miklós Lepke című költeménye ihlette.

Lepke voltam én az Isten
tenyerén,
jóllakottan élve hitnek
kenyerén.
Elkerülve mélabút, bajt,
azt remélve, tán az Úr majd
osztva csendes égi áldást
- pille szárnya mégse vár mást -
rám borítja féltve óvó
kézkoporsó
fedelét.

2012. június 11.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

És milyen gyönyörű lett...

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Sea!:)

Nagyon szép, pillekönnyű trocheusok ;)

hubart képe

Köszönöm, kedves Edy!:)

Tetszik, mindenek előtt a könnyed ritmus és a szépen végig vezetett gondolat ill. kép miatt. Egy kicsit ez a közbevetés okoz nálam pillekönnyű zavart: "jóllakottan élő hitnek kenyerén". Érteni vélem a gondolatot, hogy a Teremtő gondoskodik a lények testi szükségleteiről, cserébe elég, ha azok hisznek Benne; csak ez a négy szó itt ebben a sorrendben szerintem egy kicsit más értelmezést sugall. Talán így (számomra) egyértelműbb volne: "jóllakottan élve hitnek kenyerén".

hubart képe

Kedves Miklós, az első változatban úgy irtam, ahogy javasolod,  de mivel mindjárt utána  van még egy határozói igenév, úgy gondoltam, hogy a kettő együtt túl sok. Ez az az eset, amikor két kompromisszum között kell választani. 
Köszönöm méltató szavaidat!

Nem akartam beleszólni, de mivel nagyon tetszik a versed, megteszem. Szerintem Miklósnak igaza van. És nem csak az értelmezés miatt, hanem, mert a feltett verzióban  a rövid magánhangzót lecserélted egy hosszúra, és így már nem tökéletes a trocheusi sor ...

De, végül is ez a Te versed... Nekem mindenképp nagyon tetszik.

Gratulálok.

hubart képe

Meggyőztetek. MIklósnak is, Neked is köszönöm a figyelmet, segitőkészséget! Üdv.: Feri:)

Tetszik nekem is a versed. 
Valami hasonló gondolat munkálkodott bennem is amannál. Csak nem akartam ilyen direktbe megírni.