Kórószív

Csont karomat már az ősz botozza,
kóró lettem, útszéli bogáncs,
páncélom a szélben száll lobogva,-
s vele száll az elhaló fohász.
Rozsdás ajkam, még a nyár hevében
zizegve sírt egy-két versikét,
s ha az Úrtól álom jött cserébe,
áldva takart be az esti kék.
Ilyen estnek vagyok most is hálás,
csillagtüzek adnak meleget,
égi fényük milliónyi lámpás,-
kórószívben őrzött szeretet.

 

Hozzászólások

Csilla képe

Bensőséges hangú, nagyon szép vers, akár egy csendes, esti ima. Szeretettel gratulálok!

 

Vaskó Ági képe

" akár egy csendes, esti ima."

Kedves Csilla, köszönöm e csodás hasonlatot!

Vaskó Ági

Mysty Kata képe

Itt is nagyon szép, gratulálok szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Vaskó Ági képe

Drága Kata, itt is nagyon jólesett a véleményed! 

Vaskó Ági

Gyönyörűséges!

Vaskó Ági képe

Nagyon szépen köszönöm, Imre!

Vaskó Ági

hubart képe

"Ilyen estnek vagyok most is hálás,
csillagtüzek adnak meleget,
égi fényük milliónyi lámpás,-
kórószívben őrzött szeretet."
 
Nagyon szép! Gratulálok!
Vaskó Ági képe

Repes a lelkem! Köszönöm!

Vaskó Ági

lnpeters képe

Megkapóan szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)