Irodalomtörténeti szösszenetek - 5.

A XX. század irodalmának tömeges jelensége volt – és a mai kanonizált irodalom jelentős részére is jellemző – a szövegek nehéz megközelíthetősége. Ma már a nehezen érthető szövegekből persze olyan dömping van, ami önmaga kérdőjelezi meg a jelenség értelmét, mutatja öncélúságát.

Körülbelül ötven évvel ezelőtt sok helyen kalaplevéve beszéltek az ilyen művekről.

Lengyel József azonban már akkor is jól látta a jelenség lényegét.

Az volt a véleménye, hogy amit nem értek, az attól még nem feltétlenül értelmetlen. De amit értek, és banálisnak találok, az gyönge irodalom.

Egészen konkrétan a francia Nouveau roman egyik alkotójának, Alain Robbe-Grillet-nek az írásairól megsemmisítő kritikát mondott Lengyel József.  Azt írta, hogy Robbe-Grillet írásai voltaképpen banális közhelygyűjtemények, amelyek szövegeit az író mesterséges ködösítéssel teszi nehezen olvashatóvá. Így az egész nem más, mint: blődli.

Ma is találkozunk mesterséges ködösítéssel.

Néha azonban el kell gondolkodnunk, hogy valóban azzal van-e dolgunk.

Vagy csak írni nem tudással…

Hozzászólások

Hát, igen! Sajnos a legutolsó mondat az, ami leginkább megállja a helyét. A tudatosan rosszul írt, elrontott szövegektől eljutottunk a tudatlanul rosszul írt koholmányokig. Az az igazság, hogy le kellett rombolni a valódi, szorgalommal és tehetséggel egyaránt megáldott felelős művészetet, hogy a tehetségtelen hülyék is érvényesülhessenek.
 

lnpeters képe

Igen, Miklós. ez teljesen így van. Dilettáns elvek jutottak hatalomra. A kánonba.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mind a szösszenettel, mind Miklós véleményével egyetértek. Az internet és a hozzá kapcsolódó blogtechnika ellenőrízetlen áramlása nagyban segíti ezt a folyamatot. Ezzel együtt maga az irodalom és a művászet dilattantizmustól mentes része teljesen kiszorul erről a területről (ami a legkönnyebben éri el a tömegeket). Tulajdonképpen a tehetségtelenség uralma telepedett a netre, ködösségével és homályosságával irodalminak álcázva magát.


lnpeters képe

Igen, de a tehetségtelenség uralmának net előtti előzményei vannak. Napjaink igen sok kánonja a dilettantizmus elvein épül.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

M. Karácsonyi Bea képe

Így van, teljesen egyetértek.Túlbonyolított, érthetetlen  képeket, agyoncicomázott és jelzőzött szerkezeteket kellene művészies írásoknak tekintenünk.A több kevesebb elvét is sokan szem előtt tarthatnák....és még sorolhatnám, de kinek van kedve erről egy regényt írni.