Hol a tizennyolcadik?
Ady Endre anekdotája:
—-
Valamikor az 1890-es években egy érettségiző osztály tanulói igen gyakran látogattak éjjelente egy környékbeli csapszéket.
Ez akkor főbenjáró bűn volt, kicsapatással járhatott. Az iskola teljes mértékben diszponált a tanuló iskolán kívüli tevékenysége fölött. A fegyelmi tárgyalás a törvényszék hatáskörével bírt, döntése a Monarchia egész területén érvényes volt.
Persze az iskola nem mindig értesült a diákok tivornyáiról.
Erről azonban tudomást szerzett.
Állítólag éppen a kocsma egyik alkalmazottja volt, aki levelet írt az iskolának, hogy nézzenek a körmére az érettségizőknek, mert közülük “némelyek” rendszeresen ott borozgatnak olyankor is, amikor a rendes diáknak ágyban a helye.
Másnap az osztályfőnök az első óra előtt felolvasta a levelet a tanulóknak.
- Aki érintve érzi magát, órák után jöjjön a szobámba! – végigmérte a tizennyolc kamaszt, és távozott.
Délután ugyancsak meglepődött. Gyakorlatilag az egész osztály ott várakozott a szobája előtt.
Gyorsan megszámolt őket. Tizenhét! Legalább egy ártatlan bárány akad az osztályban…
Rá is kérdezett, hol van a tizennyolcadik. Legalább példálózhat valakivel.
A gyerekek összenéztek.
- Elnézést, tanár úr, neki is itt kellene lennie, de most nem jöhet. Fogorvosnál van.
Hozzászólások
hubart
2014, december 9 - 10:27
Permalink
:))) Már abban az időben sem
:))) Már abban az időben sem kellett a szomszédba menni a diákhuncutságért!
lnpeters
2014, december 9 - 21:03
Permalink
Szerintem ez mindig is így
Szerintem ez mindig is így volt...
Pete László Miklós (L. N. Peters)