Harmónia

Ha dobverő lennék
avatott kezedben,
csak a felajzott szív
verne hevesebben!

Ha meg egy fűzfasíp,
összeérne ajkunk,
veled sírnék, mert mi
együtt fájunk, sajgunk.

De ha hegedűként
vennél egyszer kézbe,
pizzicatot pengnék
nevedet becézve.

Ölelj most kebledre,
kezedben lant terem,
virtuózként játszhatsz
rajtam, a hangszeren.

Szálljon édes dallam
ujjból, szájból fülbe,
víg harmóniában,
egy húron pendülve.

Ha Isten tervezte,
és ember alkotta,
zengnek az akkordok,
míg zárul a kotta!