Gyilkos-tó

Ég felé mutatva, szinte kérkedőn
árva szikla tömbje állt a bérctetőn.
Álmait vigyázta Kis-Cohárd, Likas,
s őrködött felette büszke szirti sas.

Egykor itt e kőre támadó szelek
ostorával csaptak rá az istenek.
Mosta zápor árja, marta zord idő,
fagyrepesztve tűrt a néma bérci kő.

Széthasadt a szikla századok során,
nem fogott ki ő se sorsa vasfogán.
Majd megingva, omladéka völgybe dűlt,
s törve-zúzva, szűk mederbe szétterült.

Csörtetett a víz a nagy kövek között,
ámde hordalék falába ütközött.
Kis pataknak árja így lett néma tó,
szürke tükre vadkacsáknak úsztató.

*

Szép vidéknek újra híre ment hamar,
már a régi fáma senkit nem zavar.
Ázsiója lett a Gyilkos-tónak ott,
ringva hord a fodra nyalka csónakot.

Fent sudár fenyő se nő, s a kő kopár,
szép gyopárvirágra tűz a fénysugár.
Áfonyára nyelvet ölt a vad fagyal,
lent a tóra néz a csonka sziklafal.

2012. 07. 15.

 

Bevallom, nem vagyok megelégedve a versemmel, mert úgy érzem, hogy bár az időmértéket végig betartottam, a magyar nyelv sajátosságaiból adódó ütemhangsúly nem erősit rá a vers ritmusára, épp ellenkezőleg, mintha együttesen félrevernék a harangot. Ezért már át is irtam , az új változatot ide másolom: 

 

Ég felé mutatva, szinte kérkedőn
árva szikla tömbje állt a bérctetőn.
Álmait vigyázta Kis-Cohárd, Likas,
s őrködött felette büszke szirti sas.

Egykor itt e kőre támadó szelek
ostorával csaptak rá az istenek.
Mosta zápor árja, marta zord idő,
fagyrepesztve tűrt a néma bérci kő.

Széthasadt a szikla századok során,
nem fogott ki sorsa őrlő vasfogán.
Omladéka ingva völgy ölére dűlt,
szűk mederbe törve, zúzva szétterült.

Csörtetett a víz a nagy kövek között,
hordalék falába - gátba ütközött.
Kis pataknak árja így lett néma tó,
tarka vadkacsáknak békaúsztató.

*

Szép vidéknek híre szertement hamar,
már a régi fáma senkit nem zavar.
Ázsiója lett a Gyilkos-tónak ott,
ringva hord a fodra nyalka csónakot.

Fent a hegytetőn a lucfenyő sudár,
szép gyopárvirágra tűz a fénysugár.
Áfonyára nyelvet ölt a vad fagyal,
lent a tóra néz a csonka sziklafal.

Joe nagyon ráérzett az eredeti szándékomra. Az eddig megirt részt  keretnek szántam a Gyilkos-tó legendája megverseléséhez. Még nem tudom, hogy  tényleg úgy irom-e meg, vagy egy külön versben. Az is a kérdésem, hogy önálló versként az eddigi rész megállja-e a helyét?  Ha nem, akkor a csillag helyére kerül majd be a kb. hat szakaszban megirt legenda. 

Hozzászólások

hubart képe

Ráéreztél, kedves Joe, mint ahogy fennebb is irtam. Több helyen javitottam a szövegen, kérlek nézd majd át mégegyszer. Köszönöm. 

Az a benyomásom, Feri, hogy ez a vers még a veled szemben alkalmazott (megemelt) mérce szerint is feltűnően jó. Nincs hiányérzetem valamiféle terjedelmesebb kibontás iránt sem, mert a vegytiszta trochaikus sorok és strófák - amennyiben a szöveg hosszabb volna - magukban rejtenék bizonyos monotonitás kockázatát.

hubart képe

Kedves MIklós, igyekszem, szeretnék valami különlegeset hozni az eddigiekhez képest - témájában is. Sokat változtattam az eredeti verzión, főleg a fent említett okok miatt. Nézd maj át mégegyszer, légyszíves! Köszönöm!

Én is úgy érzem, hogy sikerült valamivel jobbá tenned a szöveget. Csupán megfontolásra javaslom: ha valóban keretnek szántad az eddigieket, akkor egyrészt szerintem a "törzs" részben váltsál ritmust (esetleg - de ezt már csak nagyon halkan teszem hozzá - rímképletet is), másrészt próbáld meg kiegyenlíteni a bevezető és a levezető rész terjedelmét. Nem könnyű, de hát tudod, a hozzáértő szurkoló könnyen kiabál be a partvonalon kívülről...

hubart képe

Éppen erre gondoltam, Miklós, hogy  a legenda részt nem dőltbetűvel, hanem ritmikai váltással próbálnám kiemelni. Jambikus ritmusra gondoltam, ami a trocheusnak az ellentétpárja. Valószinüleg keresztrímet fogok használni, kicsit drámaibbá, szinesebbé teszi  a verset a narrációs funkcióval írt keretrésszel szemben. Hat szakaszra gondoltam, de maximum nyolcra, hogy ne legyen túl hosszú a vers. Ez majd menetközben alakul ki, asszerint, hogy mennyire fér bele a történet. 

Nagyon köszönöm a figyelmedet és segitőkészségedet.

Vannak a versedben olyan képek, amelyek kimondottan tetszenek, a formán nincs mit vitázni :).
Szeretettel: Edy

Mysty Kata képe

 Jártam már ott, s most érezhettem meg igazán a hely

 varázsát! Köszönöm!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Kedves Kata, én köszönöm, hogy itt jártál, és hozzászóltál a versemhez!:)

Zápor árja mosta, marta zord idő - mi akadálya, hogy így írd? Szerintem gördülékenyebb lenne ez a sor .
A többire majd valaki más válaszol :)

hubart képe

Igazad van Edy, akár úgy is irhatnám!. KÖszönöm kedves szavaidat!:)

Az első sem volt rossz, de az kell hogy mondjam, hogy a második nagyon jó. A szöveg befogadhatóbb és gördülékenyebb lett, élőbeszédhez hasonló. Kevert ritmikája pedig valóban segít és erősít.

En sajnos még nem jártam itt, de nagyon szeretnék.

Valoban különlegeset hoztál, köszönöm.


hubart képe

Köszönöm szépen, István!

Mindenképpen meg kell nézned azt a vidéket, Gyilkos-tó, Békás-szoros, egyedülálló természeti csoda egymás szomszédságában. 

M. Karácsonyi Bea képe

Áfonyára nyelvet ölt a vad fagyal... ott jártam,  beléptem a képeidbe.Gratulálok!

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea!:)

hubart képe

Köszönöm, Joe. A törést a múlt és a jelen szétválasztására, jelzésére szántam ebben az esetben, de lehet, hogy ez kevés indok. Mindenképpen megverselem a legendát, és beillesztem a csillag helyére. 

A vadkacsa - béka probléma ötleteszerű felvetés, ezen még gondolkodom;  ha a kacsa nem kerget békát, mert növényekkel, békalencsével táplálkozik, akkor talán más vizimadár kerül a helyére. Ottjártamkor nagyon sok kacsát láttam. 

Köszönöm megtisztelő figyelmedet, segítőkészségedet!

Én nem ragozom. Látom a teljesítményt.

Egyszerüen csak gratulálok, és köszönöm, hogy olvashattam ...

hubart képe

Kedves Barna, örülök, hogy itt jártál, köszönöm értékelő szavaidat!:)