Egykori földi világok

Egykori földi világok;
Lélekben mindenki látnok.

Tudjuk, hogy előttünk
Voltak;
Ma nem élők,
Nem is holtak.

Emléküket is elmossák
Az evolúciós dogmák.

Nem szeretnénk hosszú
Múltat;
Inkább becsapjuk magunkat.

Egykori földi világok;
Lelkünkbe süllyedt talányok.

Csöndes déja vu érzések
Mélyén pislákol a lényeg,

Vagy magányos múlt-forgácsok
Gyújtanak röpke világot,

De aztán dörög a kánon:
"Csak mi voltunk a világon,

És előttünk nem volt ember!"
Ellenbizonyíték nem kell;

Csicsereg a tudós kánon,
Mint veréb a tölgyfaágon -

Mögötte a sötét katlan,
A Megmagyarázhatatlan...

Egykori földi világok;
A feledés mindig álnok.

Nélkülük nincs jövő-mese,
Nem érthetjük magunkat se.

Műtörténelem-ló hátán
Száguld velünk a pénz-sátán


A pénz-jövő irányába;
Megint...
Újra a mocsárba...


Az útjába állhatnátok,
Egykori földi világok...