Egy kisgyermek fogadalma

Körmöst kaptam másért, kiserkent a vér,
mert „mindenki egyér’, egy midenkiér’”.
Bár nem sírok most sem, mégis szenvedek,
testem alig sérült, a lelkem beteg!

Gyámoltalan gyermek bűnt nem követ el,
mégis ártatlanul bűnhődnie kell.
Bosszú, vesszőfutás jelöl ki utat,
annak aki másnak jó példát mutat?

Minek legyek szerény hosszú utamon,
hogyha érte verés lesz a jutalom? 
Aki bírja, marja, élj meg, ahogy tudsz,
taposd le a gyengét, amíg célba jutsz?

Ha egyszer felnövök, erős én leszek,
a sok rossz felnőttből lesz gyenge gyerek.
Én majd úgy büntetek, már most sem titok:
szelíd szeretettel mórest tanítok.

2014. aug. 28.

Második változat: 

Egy kisgyermek bosszúja

Körmöst kaptam másért, kiserkent a vér,
mert „mindenki egyér’, egy midenkiér’”.
Így nevelik jóra az ember fiát
gyakran használva a hosszú léniát.

Pedig nem én dobtam azt a hógolyót,
hanem az a gyökér Müller Pista vót.
Ezek a felnőttek ilyenek, nahát!
Nem én törtem be az osztály ablakát!

Hogyha felnövök, majd én leszek erős,
hozzám sündörög egy öreg ismerős.
Veszek neki fagyit, tortaszeletet,
hadd tudja meg mi az igaz szeretet!

2014. aug. 29.