Együtt

Magányos, fáradt, őszi esten
nyugalmam kis sétán kerestem,­­­­
és átölelt a bársony béke,
a lélek meghitt menedéke,
mert jöttél, hogy borúmat üsd el
csillaggyémánttal, holdezüsttel.

És fény gyúlt ott az éjszakában,
rózsák nyíltak az út porában.
Azóta itt vagy, részem lettél,
s tavasz van mindég, nem jöhet tél!
S majd együtt szállunk fel pörögve
örök éteri fénykörökbe.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Elgyönyörködtem a versedben.

Erzsike

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike!

Mysty Kata képe

Nagyon nagyon szép!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Örülök, hogy tetszett, kedves Kata! :)

Haász Irén képe

Szívmelengető,,,,!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Irénke!

lnpeters képe

Ilyen verset igazán jólesik olvasni, Feri! Köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Én köszönöm a véleménydet, Laci!

hzsike képe

Gyönyörűséges! Verseid kiemelt érdeme az igényeség és a mívesség mellett, az egyszerűség nagyszerűsége is.

Mindig örömmel időzöm Nálad, drága Feri.

Szeretettel:Zsike :)

hubart képe

Köszönöm szépen, drága Zsike!  :)