Bohém rapszódia

Igen Joe köszönöm, valóban rá kellett jonnom az évek alatt hogy én ilyen lüktető tipusú versiró lennék. Nagyon szeretem a változó dinamikajú alkotásokat, amelyek néha gyógyítanak, néha lassítanak... Mint maga az élet.

Köszönöm Kedves Kata

Köszönöm. Hidd el, sok múlik a gyakorlason, így csak folytasd...

Köszönöm Neked. Éltem ott pár hónapig. Csak ültem a téren, egy kávézóban, és csak szívtam magamba a tér lelkét...

Köszönöm Ágota hogy velem lebegtel! :)

Na ez nagy szó, barátom! (azt jelenti, hogy van stílusom. :) de remekül érzed, én magam is romantikus és filozofikus alkotónak tartom magam. De, azt hiszem, hogy stilusunk nincs nagyon messze egymástól, a tied is kellően filozofikus és mely, szép archaikus hagyományokat ápoló formákkal.

Kedves Miki, tudom hogy amit fel kell tenni, mármint kérdésben, azt fel kell tenni. Köszönöm javaslatodat. Tudom, hogy nem tetszik számodra a ritmus, nem tetszik a leselkedő szó ritmusa... A költői szándék viszont nagyon fontos. Én kifejezetten úgy éreztem hogy meglesem a várost, kilesem hajnalonkent, amikor meg üres (nem céltalanul tekergek, hanem meglesem titkait). Itt nekem ez a jelző nagyon fontos. A másik eltávolított szó, az egyik legfontosabb a versben, az "Ó" ohajtast jelző hang... Hát enélkül a versem meg számomra béna kacsa lenne... Ez a hang az, amit először kiejtek, ha erről a városról filmet, képet látok, vagy elmegyek ide: ez jön ki a számon : "Ó, Párizs!"

Nagyon fontos nekem a dinamika. A ritmus gyakran másodlagos. Kell bele egy lüktetés (megállás, gyorsítás, mintha élne a vers...) ez maga a vers sava borsa. A vers belső élete.

A vesszot vártam! Elmondom neked hogy egy versiró barátom mondta: milyen erősek az ohajtasaid "de ha meghallod szavam..., de ha meglátod színem... Akkor majd nem vetsz ki". Így van ez a közbevetett mondatokkal, megakasztjak a ritmust, de új jelentést adnak, persze ha észreveszik. Én el szoktam így rejteni némely versemben dolgokat azoknak, akik észreveszik. Ha nem, nem nagyon zavar, ez egy plusz sík... Ez a két sor, a kozbevetesek nélkül, egy ohajto felkialtas!

Igaz... Körbe-körbe az köt. De aki hallott mar Sanzont a Montparnasse (Parnasszus hegye!) az csak azt érezte volna, hogy a tér korbeoleli (kis tér, magas házakkal, ahol híres alkotók béreltek lakásokat) és a sanzon csak száll, körbe-körbe...

Bocsánat, tudod hogy szeretem az elemzeseidet, de evvel a lelket és a legiesseget venned ki a versembol, amit nem hagyok ! :) Köszönöm provokatív kerdesedet, sok ilyet küldj meg kérlek ( legalább ön-verselemzek :) de ígérem, ahol a költői szándék nem csorbul, ott valtoztatok!