Az Idő folyóján
Lassú folyam, szelíd folyam
A vénülő Idő,
Ne higgyük, hogy sodrásában
Nincsen elég erő.
——-
Bár lustának tűnik nagyon,
De néha elragad,
S ilyenkor köd borítja el
A néma partokat.
——
Széles mederben hömpölyög,
A hátán sok hajó;
Itt búcsú minden pillanat,
És új találkozó.
——
Az Idő hallgatag folyam,
Nincs kihez szólnia;
Homlokára árkokat ír
A melankólia.
——–
Örök alkonyba fut tova,
Hajnal sosem dereng,
S jövőbe jutva szüntelen
A múltakon mereng.
———
Csendben hallatszik valami
Halvány melódia,
Nem több a vén Idő talán,
Mint saját dallama.
———
A Lét az Idő folyamán
Fehér hullámtaraj,
És tompa messzeség a vágy;
Csak távoli moraj.
——–
Magában az “előre” vak,
Süket a “fent”, s a “lent”,
Értelmet, rendet, célokat
Csak az Élet teremt.
Hozzászólások
Zajácz Edina
2011, december 10 - 01:01
Permalink
"Itt búcsú minden pillanat,
"Itt búcsú minden pillanat, és új találkozó"...ma ez a gondolat szép álmot hoz nekem :) Gyönyörű :)!
lnpeters
2011, december 10 - 01:02
Permalink
Nagyon szépen köszönöm - szép
Nagyon szépen köszönöm - szép álmokat!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
M. Karácsonyi Bea
2011, december 10 - 07:07
Permalink
Szép hangulatú vers.
Szép hangulatú vers.
lnpeters
2011, december 10 - 12:44
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, december 10 - 19:26
Permalink
Tiszta, szép gondolatok.
Tiszta, szép gondolatok.
lnpeters
2011, december 10 - 19:28
Permalink
Köszönöm, Gota!
Köszönöm, Gota!
Pete László Miklós (L. N. Peters)