Aranyszabályunk

Mysty Kata :
Aranyszabályunk


Álmod én voltam,
Lettem tévedésed,
Nehezen értem...
- lelkembe vésted,

szíved szerelmét.
Magadra hagytalak,
hiába szerettél.
Fájása édes még.

Nem  reméltem,
magam elítéltem;
meddő várakozást,
minden halasztást.

 Titkom maradsz,
 bennem hamvadsz,
Isten előtt
 enyém maradsz.

A légvárunk
 enyészetház,
Mellette tán
  sírhelyünk vár .

Szent a vallásunk;
az oltalomvárunk.
Szerelmünk mégis
aranyszabályunk.

 

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép.

Mysty Kata képe

 Köszönöm szépen ! Puszillak!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Drága Katám!

A meghatottságtól rövidülnek szavaim, nézd ezt el nekem. Nyakon csíptél, s viszem szavaid magammal.

Szeretettel ölellek: Zsuzsa

Mysty Kata képe

 Féjó szép emlékeink mindig elkísérnwek!Szeretettel és örömmel érintenek meg szavaid Drága Zsuzsa!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Nagyon tetszik kedves Kata. Gratulálok! Ölellek Rózsa

hzsike képe

"Fájása édes még."

 Igen, sajnos (vagy nem sajnos) minden múlandó, és a szépnek a "fájása" még sokáig édes marad...

Szeretettel időztem Nálad, kedves Katám. :)