Aranyszabályunk
Beküldte Mysty Kata - 2013, március 12 - 21:59
Mysty Kata :
Aranyszabályunk
Álmod én voltam,
Lettem tévedésed,
Nehezen értem...
- lelkembe vésted,
szíved szerelmét.
Magadra hagytalak,
hiába szerettél.
Fájása édes még.
Nem reméltem,
magam elítéltem;
meddő várakozást,
minden halasztást.
Titkom maradsz,
bennem hamvadsz,
Isten előtt
enyém maradsz.
A légvárunk
enyészetház,
Mellette tán
sírhelyünk vár .
Szent a vallásunk;
az oltalomvárunk.
Szerelmünk mégis
aranyszabályunk.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, március 13 - 10:03
Permalink
Nagyon szép.
Nagyon szép.
Mysty Kata
2013, március 13 - 10:22
Permalink
Köszönöm szépen ! Puszillak!
Köszönöm szépen ! Puszillak!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
csellista
2013, március 14 - 08:44
Permalink
Drága Katám! A
Drága Katám!
A meghatottságtól rövidülnek szavaim, nézd ezt el nekem. Nyakon csíptél, s viszem szavaid magammal.
Szeretettel ölellek: Zsuzsa
Mysty Kata
2013, március 16 - 14:18
Permalink
Féjó szép emlékeink mindig
Féjó szép emlékeink mindig elkísérnwek!Szeretettel és örömmel érintenek meg szavaid Drága Zsuzsa!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Schvalm Rózsa
2013, március 14 - 12:43
Permalink
Nagyon tetszik kedves Kata.
Nagyon tetszik kedves Kata. Gratulálok! Ölellek Rózsa
hzsike
2013, március 17 - 16:54
Permalink
"Fájása édes még." Igen,
"Fájása édes még."
Igen, sajnos (vagy nem sajnos) minden múlandó, és a szépnek a "fájása" még sokáig édes marad...
Szeretettel időztem Nálad, kedves Katám. :)