Apámnak

Beküldte hzsike - 2017, február 6 - 15:57
H.Gábor Erzsébet
Apámnak
 
Anyám, azóta szótlanabb;
szemébe mindig könny szökik,
s barázdált arcán gyöngyözik -
drága az idő, elszalad!
 
Inged a vállfán. Úgy maradt,
ahogy azt hagytad, lógva, ott -
őrzi a régi, jó szagot,
téged idéz a pillanat.
 
Rólad mesél az esti szél.
Anyám szemében ködlepel -
ő már senkivel nem perel,
sírva fekszik, és sírva kél.
 
Hiányzol nagyon, jó apám,
emléked gyakran átkarol...
Tél van. Gyönyörű dalt dalol 
egy kis rigó az almafán.
 

Hozzászólások

Szepesi Zsuzsanna képe

Szepesi Zsuzsanna

2017, február 6 - 16:02

Drága Zsikém! Mély fájdalom, mégis a feloldás megmutatása: az élet megy tovább, szívünkben őrizhetjük emlékét. Örömmel olvastalak.

Szepesi Zsuzsanna

vati képe

vati

2017, február 6 - 17:16

Nagyon szép ez, drága Zsike! Amint Zsuzsa már előttem kimondta.

Varga Tibor

Csilla képe

Csilla

2017, február 6 - 19:19

Átkarolt a versed, miközben Veled emlékeztem. Ölellek én is. 

 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2017, február 7 - 13:36

Köszönöm, hogy olvastátok, drága Zsuzsi,  Tibor, Csilla. 

Ölelésem: Zsike :)