Adom, ha kéred
Beküldte Sztancsik Éva - 2015, október 20 - 18:19
Csurran a szónak perctelen hangja,
szökken az éjjel mélykék haragba. -
Csillagok jönnek csábos ruhában,
fényt terít hold-kéz rájuk busásan.
Kondul az éjfél szellem-harangja,
néznek az égből hegyre, patakra. -
Táncol az erdő hullámzón, lágyan,
fújja a szellő... álmomban láttam.
.....
Érintett engem misztikus csókkal
árnyalak halkan játszott valómmal. -
Ágyamban ültem ébredést szítva,
csukva a szemem, vakság bénítja.
Vigyél magaddal, karodban innen,
bárhová tartasz, itt semmim sincsen. -
Jobb lehet máshol, sok volt az élet,
fáradt a lelkem... adom, ha kéred.
(2015. október)
Csatolmány | Méret |
---|---|
Adom, ha kéred.jpg | 53.62 KB |
Hozzászólások
Haász Irén
2015, október 24 - 14:41
Permalink
Szép rimusú vers, nagyon
Szép rimusú vers, nagyon tetszik.
Sztancsik Éva
2015, október 26 - 21:19
Permalink
Ennek szívből örülök, drága
Ennek szívből örülök, drága Irén. Nagyon szépen köszönöm. :)